Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Meglepő fordulatot vettek a lakossági megtakarítások: utoljára 2008-ban volt ilyen


Az idei harmadik negyedévben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikája szerint a magyar lakosság nettó pénzügyi megtakarítása negatívba fordult. Ilyenre utoljára 2008 harmadik negyedévében volt példa. Most a számok azt mutatják, leginkább az állampapíroktól szabadultak az emberek.

Címlapkép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, MTI/Koszticsák Szilárd

A háztartások nettó finanszírozási képessége az MNB előzetes adatai szerint az idei harmadik negyedévben az időarányos GDP mínusz 0,6 százalékát tette ki.  Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a megtakarításoknál nagyobb összegre rúgtak a hitelek. Nem is kevéssel, a különbözet megközelítette a 100 milliárd forintot. Ilyenre utoljára 2008 harmadik negyedévében volt példa. Igaz, akkor a mínusz jelentősebb volt.

Ez annak tükrében lehet különösen aggasztó, hogy a második negyedévben a lakosság igen sokkal járult hozzá az ország pénzügyi egyenlegéhez, hiszen akkor a GDP 7 százalékát tette ki a finanszírozási képességük. Megjegyezzük, amennyiben ez a mutató negatív, akkor – legalábbis régebben – finanszírozási igényről kellett beszélni. De hát olyan országban, amelyben a pénzügyminiszter a GDP aktuális visszaesését jó hírként tálalja, csoda lenne, ha valódi nevén neveznék a dolgokat.

Az összesített vagyon azért nőtt

Az előbbieknek azonban tulajdonképpen csak makrogazdasági szinten van jelentősége, hiszen egy viszonyszámról van szó. A magyarok nettó pénzügyi vagyona a második negyedévhez képest 2,2 százalékkal nőtt, megközelítve a 67,8 ezermilliárdot (!). A tranzakciókat nézve (amelyekből a negatív egyenleg kijött) azért a kép persze nem annyira rózsás.

Kiugró mértékben, közel 730 milliárd forinttal szabadultak meg a magánszemélyek a hosszú lejáratú állampapíroktól. Ez részben lejárati szerkezettel is magyarázható lehet (kifutott a korábbi papír, az új pedig már októberre esett). Közben a kormányzat rövid lejáratú adósságát majdnem plusz 250 milliárd forinttal segítették. A két számból jól látszik, hogy a szaldó vaskos mínuszra rúgott.

A hitelekből a harmadik negyedévben elsősorban a fogyasztási kölcsönök voltak kelendők. Ebből több mint 167 milliárdot vett fel a bankoktól a lakosság. A lakáshitelek gyarapítása majdnem 110 milliárd forintra rúgott. Közben a pénzügyi megtakarítások növelése alig több mint 109 milliárd forint lett.

A jelenség egésze mindenesetre összecseng azzal, amit korábban írtunk meg, hogy szeptemberben menekült a lakosság az állampapírból. Nem véletlenül rukkoltak elő szeptember végén az új, 11,32 százalékos kamatozású Bónusz Magyar Állampapírral és a 11,75 százalékos kamatozású Prémium Magyar Állampapírokkal. Kérdés, hogy ezekkel az utolsó negyedévben miként sikerül javítani a számokon.

A bankbetétek teljesen átrendeződtek. Miközben ugyanis a forintbetétekből majdnem 244 milliárdot vont ki a lakosság, devizabetétbe újonnan majdnem 210 milliárdot tettek be. A devizán a megtakarítók az átértékelési nyereség (a forint mélyrepülése) révén az idei harmadik negyedévben 176 milliárd forintot nyertek. Ezzel egyébként a magánszemélyek bankbetétein belül a deviza aránya az egy évvel ezelőtti 15 százalékról 19 százalékra emelkedett. Mint az ebből is látszik, akadtak nyertes megtakarítási formák is. Belföldi befektetési jegyekbe igen impozáns mennyiségű, összesen 525 milliárd forint új pénzt helyeztek el.

/www.azenpenzem.hu/


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük