Éppen ezért érdemes megfogadni a Katasztrófavédelem intelmeit, hiszen egy pillanatnyi figyelmetlenség is elég ahhoz, hogy megtörténjen a baj! Lássuk, mit tanácsolnak a szakemberek a hétvégi kikapcsolódáshoz
Íme néhány tanács, hogy ne sodord magad és családod veszélybe:
1. Mikor biztonságos a jégre lépni?
Ahhoz, hogy biztonságosan elbírja a jég embert 10-12 centiméternél vastagabb jégréteg szükséges. A jég akkor éri el ezt a vastagságot, ha a hőmérséklet több napon keresztül –10° Celsius-fok alatt marad. Jelenleg életveszélyes a természetes vizek jegére menni. Amíg nincs olyan hideg, hogy megfelelő vastagságú jégréteg alakuljon ki és korcsolyázni szeretnénk, keressünk fel egy mesterséges koripályát.
2. Hol szabad korizni, ha elég vastag a jég?
Ha tartós a hideg és befagynak a természetes vizek, akkor sem szabad akárhol jégre menni. A természetes vizekben a jég alatt lehetnek meleg források, vagy a víz alatt olyan bomlási, rothadási folyamatok mehetnek végbe, amik hőt termelnek. Emiatt a jég üreges lehet, vagy eltérő lehet a vastagsága akár egyetlen négyzetméteren belül is. Magyarországon minden vízfelületnek van egy kezelője: ez lehet az önkormányzat, vagy egy horgásztársaság. Ezek feladata, hogy megmérjék a jég vastagságát és megfelelő vastagság esetén kijelöljék a sportolásra alkalmas jégfelületet. Csak a kijelölt területen szabad a jégre menni!
3. Ne korizzunk egyedül!
Nem tanácsos egyedül a természetes vizek jegére menni. Ha többen vagyunk, tudunk egymásra figyelni, és ha baj történik, a többiek segítséget tudnak hívni.
4. Telefon nélkül soha!
Hasznos, ha a társaság több tagjánál is van feltöltött mobiltelefon, így baj esetén tudunk segítséget hívni a 112-es segélyhívó számon.
5. Tudd, hol mész a jégre!
Ugyan az okostelefonokról tárcsázott segélyhívás alapján beazonosítható, honnan is hívtuk a 112-t, nem árt, ha el tudjuk mondani, hova érkezzenek a tűzoltók és a mentők. Tájékozódjunk, hogy hol is vagyunk, hol megyünk a jégre.
6. Mit tegyünk, ha reped a jég?
Ha ropogást, recsegést hallunk, azonnal hasaljunk a jégre, és próbáljunk meg a part felé hason csúszva eljutni. Minél nagyobb testfelülettel legyünk a jégen, ezzel is csökken a veszélye, hogy beszakad alattunk.
7. Ha beszakad
Ha a jég beszakadt alattunk, próbáljuk megőrizni a hidegvérünket, és ne kapálózzunk, mert újra és újra be fog szakadni ott, ahol megpróbálunk kimászni a vízből. Ehelyett nyugodt mozdulatokkal – a mellúszáshoz hasonlóan – próbáljunk hassal felfeküdni a vízre, és igyekezzünk ráúszni a part felőli jégre. Ha van nálunk lakáskulcs vagy golyóstoll, ezeket karomként használva rá tudjuk húzni magunkat a jégre.
8. Ha a jég alá kerül valaki
Ez a legrosszabb forgatókönyv. Ilyenkor felfele nézve, a fények alapján tájékozódva meg kell keresni a léket a jégen, ahol beszakadt.
9. Hogyan segítsünk annak, aki alatt beszakadt a jég?
Ne kezdjünk meggondolatlanul, hanyatt-homlok segíteni, hiszen amellett, hogy a saját életünket kockáztatjuk, további beszakadásokat is előidézhetünk. Ha van a közelben létra, kötél, hosszú, erős ág vagy nagyobb deszka, ezekkel megpróbálhatjuk kihúzni a bajba jutott embert, de akár összecsomózott ruhákkal is segíthetünk. Ha a környezetünkben valaki jeges vízbe esik, azonnal hívjuk a 112-es segélyhívószámot. A tűzoltók segítenek a fagyos vízből kihúzni az embert, a mentők pedig ellátják.
10. Mit kell tenni, ha kimentettünk valakit?
Ha a tűzoltók kiérkezése előtt sikerül kihúznunk a bajba került embert, azonnal vigyük fűtött helyre, és a vizes ruháit levéve öltöztessük meleg ruhába. Fokozatosan kell felmelegíteni a kihűlt testet, tehát tilos a forró zuhany vagy fürdő. Langyos vízzel kezdjük, aztán fokozatosan emeljük a hőmérsékletét. Ha a sérült eszméleténél van, ihat egy-két korty meleg alkoholmentes italt, illetve javasolt egy kis szőlőcukor fogyasztása is, amennyiben viszont eszméletlen, akkor tegyük szabaddá a légutakat, takarjuk be, és kövessük a mentőszolgálat diszpécserének utasításait.
