Közzétette - Kategória - Egészség- és életmód tippek - Házi praktikák

Innen indulhat a következő világjárvány


Nagyjából egy évvel ezelőtt bukkant fel az új koronavírus a kínai Wuhanban, ami feltehetően az állatvilágból terjed át az emberekre, kisvártatva pedig világjárvány lett.

FOTÓ: SHUTTERSTOCK.COM (ILLUSZTRÁCIÓ)

A Sydney Egyetem Közegészségügyi Iskolájának legújabb kutatása szerint, ha 2020 anomáliának tűnt, akkor jobb ha hozzászokunk, mert valamikor a jövőben jöhet az újabb pandémia. A jelentés szerzői megpróbálták meghatározni, hol ütheti fel fejét legnagyobb valószínűséggel egy következő járvány.

Három kulcsfontosságú tényezőt emelnek ki

Michael Walsh, a tanulmány vezető szerzője és az intézmény munkatársa szerint lényegében a modern, globalizált világ legnagyobb hiányosságait próbálják azonosítani, ahol a kórokozók gyorsabban terjednek emberről emberre. Azokon a területeken, ahol a leggyorsabb ütemű természetes élőhelyek pusztulása, az ott élő állatok rendkívül stresszesek, ezáltal egyrészt ők maguk is könnyebben megbetegednek, másrészt könnyebben továbbadják a kórokozókat, mivel

az érintkezés ember és állat között egyre gyakoribb lesz utóbbiak beszűkült élettere miatt.

Az elmúlt évtizedekben kialakult legsúlyosabb fertőző vírusok, köztük a HIV, az első SARS és az Ebola mind„zoonozis”, vagyis állatokból kerülnek az emberekbe. (Bizonyos esetekben nem vad-, hanem haszonállatokból.) A kedvezőtlen egészségügyi rendszerek a második kockázati tényezőt jelentik: azok a városok, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik egy újabb pandémia megjelenésének szempontjából, a repülőterekkel is világszerte szorosan összekapcsolódnak. „Célunk az volt, hogy azonosítsuk mindazon területeket, ahol az állatok és emberek legnagyobb arányban osztoznak közös élőhelyen”– mondja Walsh. Hozzáteszi: Ezeken a helyeken az emberek egyidejűleg nagyfokú nyomást gyakorolnak a vadon élő fajokra és környezetükre, ezzel fokozzák saját kitettségüket az új kórokozóknak, mivel közelebbi kapcsolatban állnak az élőlényekkel. Ennek eredményeként növekszik annak kockázata, hogy ezek az új kórokozók átterjedjenek az emberi populációkra.

Egy másik, a biodiverzitásról és az ökoszisztéma-szolgáltatásokról szóló kormányközi tudománypolitikai platform nemrégiben készített jelentése arra figyelmeztet, hogy a COVID-19 megjelenését „teljes egészében emberi tevékenységek vezérelték”, és hogy az emlősökben, madarakban több százezer egyéb vírus található, amelyek szintén potenciálisan megfertőzhetik az embereket,

ha nem tesznek intézkedéseket a természet védelme és a fajok vándorlási lehetőségének korlátozása érdekében.

Néhányan ráadásul sokkal halálosabbak lehetnek, mint a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus. Cselekvés nélkül a jövőben a járványok gyakrabban megjelennek, sőt a szakértők már most is körülbelül nyolchavonta új fertőző betegséget azonosítanak az emberekben.

/raketa.hu/