Fekvése

Csaroda Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Beregi-síkságon, Nyíregyházától 73 km, Vásárosnaménytól12 km távolságra fekvő település. Elérhető a 41-es főúton.

Története

Csaroda és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Nevét írásos formában 1299-ben említik először az oklevelek. A település nevét az itt folyó Feketevíz patak szláv elnevezéséről (Csernavoda) kapta. A 13. században aKáta nemzetség birtoka. E nemzetségből származott a Csernavodai család. A 14. században jelentős hely volt birtokosa a Carodai család révén, amely Bereg vármegye vezető tisztségviselőit adta, és a kor szokása szerint Bereg vármegye egy évszázadon át elöljárójának lakóhelyén tartotta a megyegyűléseit. 1446-ban birtokosai Vetési György ésMihály. 1461-től 1476-ig a Tegzes, Drágfy, Daróczy és Újhelyi családok birtoka. 1696-ban kihal a Csarodai családutolsó férfi tagja is. A 19. század elején a Lónyai, Rédey és Bay család is birtokol a településen és szomszédságában.1851-ben Gróf Teleky család is birtokosai közé tartozik.

Népcsoportok

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Nevezetességei

Református temploma késő romanikus stílusban, a 13. században épült aCsaronda-patak árterületéből kiemelkedő szigeten (szárazulaton). Az alul teljesen zárt nyugati homlokzat fölött emelkedik a hajóba beugró karcsú torony. A körerkélyes tornyot zsindellyel borított hegyes sisak koronázza. A templom belsejében színes falfestés maradványai láthatók. A festménymaradványok a kor divatja szerinti magyaros motívumokat, „mosolygó szenteket” ábrázolnak). A templom mellett fa harangláb áll, amely szintén a 13. századból származik.

Csaroda másik nevezetessége a tájház, amit egy favázas, paticsfalas parasztházból alakítottak ki.

Természeti értékei

Csaroda szomszédságában található a Bábtava, egy tőzegmohaláp-sziget.

Wikipedia