Gelénes község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése

Az észak-magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Beregi-Tiszaháton, a Mic- és a Csaroda-patak közelében fekszik, az ukrán határtól nem messze. Gelénes környéki települések: Barabás, Beregdaróc, Csaroda,Vámosatya, Vásárosnamény. Autóbusz-vonalon 26 km-re van Vásárosnaménytól. Természeti értékei: Bockereki-erdő, Báb-tava.

Története

Gelénes nevét az oklevelek 1301-ben említették először Gelienus néven.

A település a Gutkeled nemzetség birtoka volt.

1301-ben Daróci István fia János a birtok keleti felét rokonának Pál fia Lőrincnek adta hitbér, jegyajándék és leánynegyed fejében. 1321-ben részeket szerzett még itt a család tagjai közül Detricus fia Mátyás, valamint Pál fia beregi ispán is, aki a birtok keleti felét is megvette Balkányi Lőrinc unokáitól. 1334-ben papja 3 gs. pápai tizedet fizetett.

Az 1400-as években a településnek földtöltéssel megerősített vára is volt, mely ekkor Apor László tulajdonában volt.1474-ben Hunyadi Mátyás parancsára a vármegye a várat leromboltatta.

1524-re azonban Perényi János tulajdonában volt. 1567-ben a tatárok elpusztították a várat és a falut is. 1611-ben a Várdai család fiú ágának kihalta után leányági örökségként Melith Péter birtoka lett.

1658-ban a Barkóczy családé volt.

A 18. században több család is birtokosa volt; így a Jósa, Bárczay, Péchy családok is.

1900-ban 766 lakos élt itt, 115 házban.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

• Református templom

Wikipedia