A vizek kártételei elleni védekezés térségünkben kiemelt feladat, ezért különösen fontos, hogy az önkéntes mentőszervezetek tagjai megfelelő, naprakész tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkezzenek.
A felkészültség ugyanis egy árvízi vagy belvízi helyzetben akár emberéletek és jelentős anyagi értékek védelmét is szolgálhatja. Vásárosnaményban ezúttal is a lakosság védelme, a gyors beavatkozás és az együttműködés állt a középpontban, amikor az önkéntes mentőszervezetek gyakorlati feladatokon keresztül frissítették és erősítették meg árvízi védekezéssel kapcsolatos ismereteiket. A térség sajátosságai miatt a vízkárok elleni védekezés különös jelentőséggel bír. A Tisza, a Kraszna, a Szamos és az Öreg-Túr térségében az árvízi helyzetekre való felkészülés nem csupán szakmai feladat, hanem a helyi közösségek biztonságának egyik fontos része is.
Közel 1400 önkéntes segítheti a védekezést
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében az önkéntes mentőszervezetek rendszere kiterjedt és több szinten szervezett. A vármegyében 111 települési, 13 járási és a vármegyei mentőszervezet rendelkezik az alapvető vízkárelhárítási feladatok ellátásához szükséges minősítéssel. Emellett egy járási és a vármegyei mentőszervezet árvízi és vízi mentési minősítéssel is rendelkezik. A szervezetekben összesen közel 1400 önkéntes lát el különböző feladatokat. Munkájuk különösen fontos lehet olyan helyzetekben, amikor a hivatásos katasztrófavédelmi szervek mellett további, felkészült erőforrásokra van szükség. Az önkéntesek felkészültsége azonban csak akkor lehet igazán hatékony, ha rendszeresen gyakorolják azokat a beavatkozási formákat, amelyek egy valós veszélyhelyzetben is szükségessé válhatnak.
Nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is
A minősítési rendszer egyik fontos eleme a rendszeres gyakorlás. A megyei mentőszervezetnek évente, míg a járási és települési mentőszervezeteknek háromévente kell frissítő gyakorlatot tartaniuk. A minősítést pedig annak megszerzését követően ötévente meg kell újítani. Ennek célja, hogy a mentőszervezetek tagjai ne csupán korábban megszerzett ismeretekkel rendelkezzenek, hanem friss, aktuális és a gyakorlatban is alkalmazható tudással tudják támogatni a katasztrófavédelmi feladatokat. A Vásárosnaményban végrehajtott gyakorlati feladatok között olyan munkafolyamatok is szerepeltek, amelyek egy esetleges árvízi védekezés során közvetlenül alkalmazhatók. A résztvevők gyakorolták többek között a vízzáró gát, azaz „nyúlgát” építését, a bordás megtámasztást, a buzgárelfogó medence kialakítását, valamint a meglévő gát fóliázással történő vízzáróvá alakítását. A feladatok között szerepelt továbbá a homokzsákok megtöltése és a védekezésben történő alkalmazása is. Ezek első látásra egyszerűnek tűnő, ám veszélyhelyzetben nagy pontosságot, összehangolt munkát és megfelelő fizikai felkészültséget igénylő feladatok.
Együttműködés és gyors reagálás
Egy árvízi helyzetben nem elegendő egyetlen szervezet vagy egyetlen szakember munkája. A hatékony védekezéshez összehangolt munkára, megfelelő kommunikációra, gyors döntésekre és jól begyakorolt munkafolyamatokra van szükség. Éppen ezért a minősítési követelmények olyan feladatokat fednek le, amelyek egy tényleges árvízi védekezés során is felmerülhetnek. A rendszeres gyakorlatok során az önkéntesek nemcsak saját szakmai tudásukat frissítik, hanem azt is megtapasztalják, hogyan tudnak egy nagyobb védekezési feladat részeként, egymással együttműködve dolgozni. A felkészülésnek pedig valódi jelentősége van: amikor egy települést vagy egy térséget árvízi veszély fenyeget, már nincs lehetőség hosszú elméleti felkészülésre. Ilyenkor a korábban megszerzett tudásnak és a begyakorolt mozdulatoknak kell működniük.
A cél: a lakosság és az értékek védelme
A Vásárosnaményban megtartott gyakorlat is azt mutatja, hogy a vízkárelhárításban részt vevő önkéntesek felkészítése folyamatos feladat. A minősítési követelmények teljesítése és a rendszeres gyakorlás egyaránt azt szolgálja, hogy szükség esetén megfelelően felkészült önkéntesek álljanak rendelkezésre. A nyúlgát építésétől a homokzsákok töltésén át a buzgárok elleni védekezésig minden egyes begyakorolt feladat egy esetleges veszélyhelyzetben válhat igazán fontossá. A gyakorlat lényege végső soron nem más, mint a felkészülés arra az esetre, amikor valóban szükség van a segítségre. A cél pedig egyértelmű: a lehető leghatékonyabban támogatni a katasztrófavédelmi védekezést, megóvni a lakosságot, valamint az otthonokat és a térség értékeit a vizek kártételeitől.
