Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Nagyot nőtt a balesetek száma és rekordszinten a stressz is a munkahelyeken


A tavaly nyári bevezetése óta több mint 10 ezer hazai mikro- és kisvállalkozás választotta az OTP Bank biztosítási konstrukcióját kulcsemberei védelmére. A népszerűség nem alaptalan, hiszen a legkisebb gazdasági társaságok működését saját bevallásuk szerint is komolyan veszélyeztetheti, ha egy vagy több kulcsemberük kiesik a munkából. A hivatalos statisztika pedig azt jelzi, hogy a mikrovállalkozások körében egy év alatt 15 százalékkal növekedett a munkahelyi balesetek száma.

Fotó: eu-tax.hu

A Technológiai és Ipari Minisztérium statisztikái azt mutatják, hogy 2022 első félévében az előző év azonos időszakához képest összességében 3,5 százalékkal nőtt a munkahelyi balesetek száma Magyarországon. Az idén január és június között rögzített csaknem 9800 esetből 1125-öt jegyeztek fel az 1-9 személyt foglalkoztató mikrovállalkozásoknál, ami 15 százalékos emelkedést jelent 2021 első félévéhez képest.A halálos kimenetelű szerencsétlenségeknél még rosszabb a helyzet: a 38 eset fele ebben a vállalati körben történt. A kulcsembereik átmeneti vagy tartós kiesését különösen megszenvedő kis- és mikrovállalkozások az OTP Bank tapasztalatai szerint elsősorban egyszerű, átlátható, gyorsan és kényelmesen kezelhető megoldásokat keresnek, hogy áthidalhassák a fontos munkatársaik elvesztéséből fakadó nehézségeket.

A Vállalkozói Védelmező személybiztosításban elérhető csomagokat lépcsőzetesen bővülő kockázati körökkel alakítottuk ki, így az ügyfelek több lehetőség közül választhatják ki a cégük működésének leginkább megfelelő, testreszabott konstrukciót. Egy vállalkozás több munkatársára, vezetőjére is megkötheti a biztosítást, minden biztosítottra kiválaszthatja a munkakörének, az azzal járó kockázatoknak megfelelő szinteket

mondta Budai József, az OTP Bank bankbiztosítási főosztályvezetője.

A Vállalkozói Védelmező személybiztosítás azokban az esetekben jelent megoldást, ha a vállalkozás kulcsemberét baleset érné, súlyos sérülést szenvedne vagy betegség miatt esne ki a munkából. Megkötésével a vállalkozások mérsékelt díj ellenében a nap 24 órájában biztosítási védelmet nyújthatnak kollégáiknak, bárhol járjanak éppen a világban.

A konstrukció sikerét jól mutatja, hogy a Vállalkozói Védelmező biztosítást 2021 júliusi bevezetése óta már több mint 12 ezer vállalkozás igényelte, főként számlanyitáskor. A lehetőséggel elsősorban az építőiparban, az áruszállításban, valamint a kiskereskedelemben tevékenykedő társaságok éltek, túlnyomórészt 10 fő alatti létszámú Kft-k. A vállalkozások vezetői több esetben már éltek is a szolgáltatás nyújtotta lehetőséggel: elsősorban a csonttörések és rövidebb idejű kórházi ápolások egyösszegű támogatására jelentkezett igény

fejtette ki Gönczi Erika, a Groupama Biztosító bankbiztosítási vezetője.

Az eredmény ugyanakkor nem is teljesen meglepő, hiszen a mikro- és kisvállalkozások sérülékenységéről tanúskodik az OTP Bank megbízásából készült korábbi kutatás eredménye is: a meghatározó szerepet betöltő munkatársak, vezetők átmeneti elvesztése 23, tartós távolléte pedig 37 százalékuknak gyakorlatilag megoldhatatlan nehézséget jelentene.

Rekordszinten a stressz a munkahelyeken, pedig lenne megoldás a kezelésére

Az talán nem újdonság, hogy a munkavállalók többsége nagymértékű stressznek van kitéve, az már inkább, hogy a tavalyi évben rekordmagas volt azoknak az aránya, akik túlzott nyomás alatt dolgoztak. A munkavédelmi törvény éppen ezért már több mint egy évtizede előírja, hogy a munkáltatóknak legalább háromévente fel kell mérniük, hogy milyen pszichoszociális kockázatoknak vannak kitéve az alkalmazottak, de erre eddig nem túl sok figyelmet fordítottak.

A Budai Egészségközpont szakemberei szerint ez azonban most megváltozhat, miután a járvány hatására tömegesen jöttek elő olyan tünetek, amelyek a dolgozók rossz mentális és fizikai állapotáról tanúskodnak, ami végső soron a vállalat eredményességén csapódik le. Másik fontos tényező, hogy korábban a munkaerőhiány, napjainkban pedig a válságközeli gazdasági környezet miatt egyre fontosabbá válik a megfelelő munkaerő megtartása, azonban ehhez el kell érni annak elköteleződését.

A munkahelyi környezettel foglalkozó 2022-es globális felmérés szerint az európai munkavállalók munkahelyi elkötelezettsége mindössze 14 százalék, míg ugyanez Észak-Amerikában 33, a világ többi részén pedig 21 százalék. A Gallup jelentése azt is megállapította, hogy

A MUNKAHELYI STRESSZ SZINTJE – A 2020-AS ÉRTÉKET IS TÚLSZÁRNYALVA – TAVALY VILÁGREKORDOT DÖNTÖTT.

Ennek okaként az alkalmazottak a nem megfelelő bánásmódot jelölték meg, valamint az elbocsátásokat, kezelhetetlen munkamennyiséget, a vezetők nem egyértelmű kommunikációját, a vezetői támogatás hiányát és az észszerűtlen határidők jelentette nyomást. Bár a stressz és a szorongás általában minden munkához hozzátartozik, a Gallup felmérése szerint az alkalmazottak 59 százaléka számol be arról, hogy gyakran tapasztal stresszt és aggódik a munkahelyén.

A helyzet Magyarországon sem sokkal kedvezőbb, egy tavaly készült felmérésből kiderül, hogy a lakosság 51 százaléka krónikus stresszre, 23 százaléka pedig rendszeres alvászavarokra panaszkodik. Ez alapvető probléma, hiszen a stressz nagyban hozzájárul a munkahelyi hiányzásokhoz, termelékenység- és kreativitásromboló, amíg az elkötelezett, mentális egészségnek örvendő munkavállalók kevésbé valószínű, hogy betegség miatt hiányoznak a munkahelyükről, elhagyják azt, vagy munkahelyi balesetet szenvednek.

Törvény kötelezi a cégeket, hogy lépjenek az ügyben

A pszichoszociális kockázatok régóta szerepelnek a munkavédelmi jogszabályokban, a nemzetközi munkavédelmi szervezetek évtizedek óta foglalkoznak ezzel, Magyarországon is jogszabályi szintre emelték, de hiába lett ez egy kötelező eleme a kockázatértékeléseknek, a vállalati kultúra csak most ért el oda, hogy a törvényi megfelelésen túl ennek jelentőséget tulajdonítsanak.

Nem kell félni a stressztől, de bele lehet halni

A munkakörnyezetnek nagyon sok olyan összetevője lehet, ami potenciálisan terheléseket tud okozni a munkavállaló számára, az ezekből kialakuló stressz pedig az a mediátor tényező, ami végül a betegségekhez elvezet. Ugyanakkor Stoll szerint azt is fontos látni, hogy

A MUNKAKÖRNYEZET ALAPVETŐEN STRESSZES, DE EZ NEM FELTÉTLENÜL ROSSZ, A STRESSZ UGYANIS EGY OLYAN BELSŐ FESZÜLTSÉGI ÁLLAPOT, AMI SZÜKSÉGES AZ AKTIVITÁSHOZ.

„Stressz nélkül nincs megfelelő motiváció, teljesítmény, sem problémafókusz. Nem az a kérdés, hogy jelen van-e a stressz a munkahelyen, hanem hogy mennyi, mi az optimális, és ezt, hogy tudják szabályozni a külsődleges faktorok, illetve az egyén, aki belülről ellensúlyozza ezeket a feszültségeket. A lényeg, hogy a feszültség olyan stimuláló övezetben maradjon, ami segíti a teljesítményt”

– tette hozzá a szakember.

Tehát a stressz addig a szintig, amíg inspirál, cselekvésre késztet, segíti a mentális fókuszt és az összeszedettséget, jó, de ha meghalad egy bizonyos szintet, akkor a szervezet kimerül, és elindulnak olyan biológiai folyamatok, amelyek konkrét megbetegedésekhez, mentális problémák kialakulásához, vagy egészségkárosító viselkedések megjelenéséhez is vezethetnek.

Az említett példában a kommunikáció hiánya volt a legfőbb stresszfaktor, de ugyanilyen problémaforrás lehet többek között

a munkavállalók által érzékelt kontroll hiánya, amit a munkafolyamataik fölött tudnak gyakorolni,
az időgazdálkodás nehézségei,
a szünetek hiánya,
a rekreáció és work-life balance kérdése,
a munkaterhelés mértéke és szabályozhatósága,
a szerepek és feladatkörök pontos tisztázása

A jogszabályi előírás ellenére a pszichoszociális kockázatokon eddig jellemzően nem volt túl nagy fókusz – jellemzően csak kipipálták – a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok során, pedig a munkáltatók akár többmilliós bírságot is kaphatnak annak elmulasztása miatt.

 

 


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük