Minden jel arra mutat, hogy az olaj és ezzel az üzemanyagok drágulás nem csupán 2022 év végéig folytatódik, hanem jövőre is tovább tart majd, ami olyan magasságokat eredményez, amilyeneket még nem látott a világ. Ráadásul könnyen lehet, hogy több éven át a csúcs közelében tetőzhet a fekete arany ára.
Miközben a Wall Street-i befektetők még szinte csak maguk között pusmognak arról, hogy az Egyesült Államok gazdasága jövőre recesszióba süllyedhet, az olajpiaci elemzők és kereskedők biztosra veszik, hogy a fekete arany piacán fekete időszak következik – írja a Javier Blas, a Bloomberg publicistája.
A nyugati szakértők attól tartanak, hogy a Brent árfolyama hamarosan 150 dollár/hordóra emelkedik a június közepi 120 dollárról, egyesek közülük úgy vélik, hogy ez tovább mehet az év végéig a hordónként 175-180 dolláros horror magasságba lökve az olaj árát.
És ezzel nincs vége a sokkoló várakozásoknak: minden jel arra mutat, hogy a magas árak kitartanak 2023-ban is. Az OECD tanácsadó szervezete, az International Energy Agency (IEA) június 15-én adja ki 2023-as előrejelzését, ami után a befektetők jellemzően a jövő évi piaci viszonyok horizontjára emelik a tekintetüket. És ezen várhatóan nem sok napsütést látnak majd, annál inkább vérvörös, viharokra utaló színt.. Már jelenleg is a decemberi határidős jegyzésekbe áramlik a tőke, ami 100 dollár/hordó közelébe tolta fel az akkor várható árat. Ez arra utal, hogy a befektetők hosszú távon feszes piacra számítanak.
Az IEA jelentése előtt napvilágot látott prognózisok alapján a szakmai konszenzus szerint jövőre napi 1-2,5 millió hordóval nőhet a világ kőolajkereslete. Az IEA 2022-re napi 1,8 milliós pluszt jósolt, amivel napi 100 millió hordóra mehet fel az összkereslet, miközben a hüvelykujj szabály szerint napi egymillió hordós növekedés már erősnek számít egy évben.
Halvány kínálat
Eközben az kínálati oldal sem fest jól. Az olajkereskedők szerint Oroszország a legjobb esetben tartani fogja napi 10 milliós kitermelését, ami tíz százalékkal kevesebb, mint az Ukrajna ellen indított invázió előtt, de az is lehet, hogy ez 1 vagy akár 1,5 millió hordóval tovább csökken. Az OPEC+ kartell (a hagyományos OPEC és a világ legnagyobb azon kívüli olajkitermelői) nagy kitermelésikapacitás-tartalékokkal kezdték az évet, ám mostanra néhány országtól eltekintve elérték képességeik határát.
Ennek eredményeként a jövő év a harmadik egymás követő év lehet, amikor a világ olaj- és olajszármazék-tartalékai csökkennek.
A kormányok sem igazán léphetnek közbe, mert amennyire tehették, már felszabadították stratégiai készleteiket, hogy növeljék a kínálatot. Az év végéig várhatóan kimerítik az ebben rejlő lehetőségeiket.
Finomítóproblémák
További szűk keresztmetszetet jelentenek az olajfinomítók. A Bloomberg cikkírója szerint a világ gyakorlatilag kifutott a finomítói tartalékkapacitásaiból. Ennek következménye egyértelmű: a finomítók nagy profitot zsebelnek be a termékeik drágulásán, amit a járműtulajdonosok fizetnek meg a benzinkutaknál. Az 1985 és 2021 közti közel negyven évben a crack spread, azaz az a különbség, amit nyersolaj és a finomított termékek (benzin, gázolaj stb.) ára között el lehetett érni, átlag 10,50 dollár volt hordónként. A június második hetében ez a mutató közel 61 dollárral megdöntötte minden idők rekordját. Nagyon kevés új finomítói kapacitás üzembe állítása várható a következő másfél évben, így ez is hozzájárulhat az üzemanyagok további drágulásához.
A várakozásoknak van néhány nagy kérdőjele. A legfontosabb, hogy érvényben maradnak-e az ukrajnai háború miatt Oroszországgal szemben hozott importkorlátozások. Emellett nyitott kérdés, hogyan hatnak a keresletre a kínai járványkezelés nagy lezárásai és nyitásai, illetve hogyan alakulnak nyugati a szankciók Iránnal vagy Venezuelával szemben.
Meddig?
Az olajársokkokkal kapcsolatban az elért árcsúcsokról ír a sajtó a legtöbbet, de hasonlóan nagy kérdés, hogy mennyire tartósak. Jellemzően a csúcsár elérése után hanyatlás következik. Például 2008 májusában – az őszi pénzügyi összeomlás előtt – 120 dollárig ment fel az ár, majd szeptember elején 147 dollár/hordón érte el a csúcsát. Ezután kezdődött a válság, mire 2008 decemberére 40 dollárig zuhant az olaj ára. A mostani helyzetre ennél jobb analógiának tűnik a 2011 és 2014 közötti időszak, amikor ugyan nem érte el a fekete arany ára a 2008-s csúcsot, de 40 hónapon át megszakítás nélkül 100 dollár felett tanyázott.
És még egy riasztó adat a végére. A Brent átlagára idén eddig 103 dollár/hordó volt, ami meghaladja a 2008-as 98,5 dolláros éves átlagot. A következő hat hónapban várhatóan ennél magasabb árat látunk majd, ám fontosabb, hogy ez a látvány mennyi ideig terül majd a szemünk elé. Erre most nem tudjuk a választ.
