Az ülő életmód lassan a dohányzással egyenrangú népegészségügyi kockázattá válik: szív- és érrendszeri betegségek, elhízás, sőt a demencia kialakulásának esélyét is növeli. Pedig a megoldás kézenfekvő – mozogni kell, méghozzá rendszeresen. Szakemberek felhívják a figyelmet: a testmozgás nemcsak a megelőzést segíti, hanem a gyógyulást is.
Az ülőmunka veszélyeiről ma már egyre több szó esik. „A dohányzás káros hatásait mindenki ismeri, de arról jóval kevesebben tudnak, hogy a tartós ülés is komoly kockázati tényező” – mondja Urbán Róbert egészségpszichológus. A fizikai inaktivitás hozzájárul a kardiovaszkuláris betegségek, a magas vérnyomás és az elhízás kialakulásához, utóbbi pedig további problémákhoz vezethet. Azokban az országokban, ahol a dohányzás visszaszorult, ma már az elhízás és a mozgáshiány számít az egyik legnagyobb népegészségügyi kihívásnak.
A testmozgás nemcsak a megelőzésben, hanem a betegségek kezelésében is kulcsszerepet játszik. „Régebben egy szívinfarktus után az ágynyugalom volt az előírás. Ma már tudjuk, hogy a megfelelő fizikai aktivitás segíti a felépülést” – magyarázza Korbai Hajnal, a Mosoly Alapítvány szakembere. Ugyanez igaz más krónikus betegségekre is, sőt, egyes onkológiai kezelések hatékonyságát is növelheti a mozgás. Nem feltétlenül intenzív sportolásról van szó: egy félórás séta is sokat számít.
Mozgás a demencia ellen
A mozgás az agyra is jótékony hatással van, továbbá kedvező hatású minden krónikus betegség esetén, persze azokat kivéve, amelyeknél az orvosok ezt kifejezetten nem ajánlják. Kutatások szerint a rendszeres fizikai aktivitás hozzájárulhat a demencia megelőzéséhez, javítja a kognitív funkciókat, az emlékezetet és a figyelmet.
„Szerencsére manapság már egyre tovább, 80–90, akár 100 évig is élhetünk, ám a minőségi időskorhoz fel kell készülni a demencia megelőzésére is. A gondolkodási képesség és a kognitív funkciók károsodásával járó állapot már megjelenhet fiatalabb korban is, ami ellen a mozgás hasznos eszköz lehet. Az agy egy folyamatosan változó szerv, amelynek alakításában kiemelt jelentősége van a mozgásnak, beleértve az idegi kapcsolatok alakulását, vagy az emlékezeti funkciók helyreállítását is” – teszi hozzá Urbán Róbert. Ez a gyerekeknél különösen látványos, hiszen a mozgás egyszerre aktiválja az agy több területét, segítve ezzel a tanulást és a fejlődést.
Napi háromszor 10 perc a minimum!
De mennyi az ajánlott minimum? A szakértők szerint
napi harminc perc közepes intenzitású mozgás szükséges, akár háromszor tíz perces bontásban is.
Ez azonban csak arra elég, hogy a mozgáshiány okozta kockázatokat csökkentse. A legjobb, ha a hétköznapi tevékenységek – lépcsőzés, gyaloglás, kertészkedés – is a nap részévé válnak.
A kérdés persze az, hogyan lehet a mozgást hosszú távon szokássá alakítani. Gyerekeknél a játék és az élvezet a fő motiváció, míg a felnőtteknél inkább az egészség és a külső megjelenés számít. Pedig a kutatások azt mutatják, hogy tartósan csak akkor tudjuk beépíteni az életünkbe, ha magában a tevékenységben is örömünket leljük.
A gyerekeknél már régóta tudjuk, hogy a mozgás pozitív hatással van a különböző kognitív funkciókra, fejleszti többek között a figyelmüket, a memóriájukat, vagy az intelligenciával összefüggő képességeiket. Mozgás során a látvány, a mozgáskoordináció, a különböző észlelési folyamatok az agy különböző területeit egyszerre aktiválják, így az idegsejtek közötti kapcsolatok megerősödnek, vagy újak alakulnak ki. Az agy fejlődésének egy fontos motorja a mozgás, és ugyanígy a karbantartása szempontjából is nagyon fontos
– húzta alá Urbán Róbert.
Felmerült, hogy mitől lesz fenntartható, az életünkbe beépíthető, szokássá alakítható a rendszeres mozgás? A Mosoly Alapítvány Mosoly Pont című podcastjének egyik adásában a szakemberek arról beszéltek, hogyan lehet ezt a belső motivációt megtalálni. Az alapítvány #mosolyfutás programjában például hanganyagok segítenek abban, hogy a futás ne csak fizikai, hanem mentális feltöltődés is legyen: javítják a koncentrációt, csökkentik a stresszt, és támogathatják a jobb alvást is.