A lakástüzek jelentős része nem nyílt lánggal, nem is látványos robbanással kezdődik, hanem teljesen hétköznapi tárgyakkal: olyan eszközökkel, amelyekre nap mint nap ránézünk, mégsem gondoljuk róluk, hogy veszélyt jelenthetnek.

A láthatatlan veszélyek

A lakástüzek többsége nem éjszaka, nem drámai körülmények között, hanem egy teljesen átlagos hétköznapon keletkezik, gyakran akkor, amikor senki sincs otthon. A statisztikák szerint az otthoni tüzek egyik leggyakoribb kiváltó oka az elektromos eredetű meghibásodás, amely alatt nemcsak elromlott készülékeket kell érteni, hanem a hibás használatot is. A modern lakások tele vannak elektromos eszközökkel, töltőkkel, elosztókkal, hosszabbítókkal, amelyek szinte észrevétlenül váltak a mindennapok részévé. Éppen ezért sokan már nem is tekintenek rájuk potenciális veszélyforrásként, hanem természetes lakberendezési elemként kezelik őket.

A probléma ott kezdődik, hogy az elektromos hálózat és az ahhoz csatlakozó kiegészítők működése hőtermeléssel jár, még akkor is, ha ezt nem érezzük vagy nem látjuk. Egy vezeték belsejében áram halad, ellenállás keletkezik, ez pedig hőt termel, amely normál esetben a környezet felé távozik. Ha ez a hő nem tud elvezetődni, a kábel belső hőmérséklete fokozatosan emelkedni kezd. A legtöbb lakástűz éppen ezért nem egyetlen pillanat műve, hanem egy lassú, órákon vagy akár napokon át tartó folyamat vége, amikor a szigetelés elöregszik, megolvad, majd meggyullad. Mindez gyakran teljesen észrevétlenül zajlik, hiszen kívülről sem szag, sem füst nem utal arra, hogy baj készül.

Amikor a kábel belül már izzik, kívül még minden rendben van

A hosszabbítók használata önmagában nem veszélyes, a gondot az jelenti, amikor a kábel természetes hőleadása akadályba ütközik. Sokan nem is sejtik, hogy a hosszabbítókat úgy tervezték, hogy a vezeték teljes hosszában szabad levegőn legyenek, mert így tudják leadni az üzem közben keletkező hőt. Amikor azonban a kábelt feltekerve hagyják, vagy a lakás esztétikája miatt a szőnyeg alá rejtik, a hőcsere gyakorlatilag megszűnik. A vezeték belsejében az áram tovább halad, a hő termelődik, de nem tud távozni, ezért a kábel belső hőmérséklete folyamatosan emelkedik.

Ez a folyamat különösen veszélyes, mert kívülről semmi nem árulkodik róla. A hosszabbító nem füstöl, nem forró tapintású, nem ad hangot, miközben belül a műanyag szigetelés lassan elveszíti rugalmasságát, majd megkeményedik és repedezni kezd. Egy idő után már egészen kis szikra vagy további terhelés is elég ahhoz, hogy a kábel belsejében keletkező hő lángra kapja a szigetelőanyagot. A szőnyeg alá dugott hosszabbítók különösen veszélyesek, mert a textil nemcsak hőszigetelőként viselkedik, hanem éghető anyag is. Ilyenkor a tűz gyakran a padló szintjén indul el, majd percek alatt továbbterjed a lakásban anélkül, hogy időben észlelhető lenne.

A feltekert vagy elrejtett hosszabbító azért is különösen kockázatos, mert hosszú távon fejti ki a hatását. Nem egyetlen használat alkalmával történik baj, hanem akkor, amikor ez a megoldás állandósul, és nap mint nap ugyanúgy marad a kábel. A folyamatos hőterhelés hatására a vezeték anyaga fokozatosan gyengül, miközben a felhasználó mit sem sejt erről. Sokan azért tekerik fel a hosszabbítót, mert így rendezettebbnek tűnik a lakás, mások azért dugják a szőnyeg alá, hogy ne botoljanak meg benne. Ezek érthető szempontok, de az elektromos biztonság szempontjából komoly kockázatot jelentenek.

A veszélyt tovább növeli, hogy a hosszabbítók gyakran nagy teljesítményű készülékeket szolgálnak ki, például fűtőtesteket, számítógépeket vagy konyhai gépeket, amelyek önmagukban is jelentős hőt termelnek. Ilyenkor a kábel terhelése megnő, a belső hőmérséklet gyorsabban emelkedik, és a szigetelés károsodása felgyorsul. A lakástüzek jelentős része éppen ezért nem az eszközök hibájára vezethető vissza, hanem arra, ahogyan az emberek használják azokat. Egy hosszabbító, amely szabadon, kiterítve fut a padló mentén, jóval kisebb kockázatot jelent, mint egy feltekert vagy eltakarva használt kábel. Ez az a különbség, amely sok esetben elválasztja a biztonságos otthont a komoly tűzesettől.