Független szakértők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ezek megfigyeléses vizsgálatok, ezért nem bizonyítanak közvetlen ok-okozati kapcsolatot, és további kutatásokra van szükség.
Mit mutattak ki az új vizsgálatok a tartósítószerek egészségügyi hatásairól?
Az első tanulmány a BMJ folyóiratban jelent meg. A szerzők szerint több összefüggés is megfigyelhető az európai piacon elterjedt feldolgozott élelmiszerekben és italokban használt tartósítószerek, valamint a rákos megbetegedések — különösen a mell- és a prosztatarák — gyakoribb előfordulása között.
A vizsgált anyagok között kiemelt helyen szerepeltek a nitritek és a nitrátok, amelyeket elsősorban sonka, szalonna és kolbászféleségek tartósítására használnak.
A második, a Nature Communications folyóiratban publikált kutatás kapcsolatot talált bizonyos adalékanyagok fogyasztása és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása között. Mindkét elemzés egy jelenleg is zajló kutatási program adataira épült, amelyben több mint 100 000 francia résztvevő tölti ki rendszeresen az étrendjére vonatkozó kérdőíveket.
Tartósítószerek kapcsolata a rákkal és a cukorbetegséggel
Mathilde Touvier francia járványügyi szakértő, aki mindkét vizsgálatot felügyelte, az AFP-nek elmondta: a tartósítószereket tartalmazó termékek fogyasztása önmagában nem jelenti azt, hogy valakinél rák alakul ki. Ugyanakkor szerinte érdemes csökkenteni ezeknek az anyagoknak a bevitelét.
Általános tanácsa, hogy vásárláskor a lehető legkevésbé feldolgozott élelmiszereket válasszuk.
- Az első tanulmányban a legerősebb összefüggést a nátrium-nitrit és a prosztatarák között találták: ez körülbelül egyharmaddal növelte a kockázatot. A növekedés mértéke ugyanakkor mérsékelt volt. Összehasonlításképpen az erős dohányzás több mint tizenötszörösére emeli a tüdőrák esélyét.
- A kálium-szorbátot — amelyet a penészgombák és baktériumok szaporodásának gátlására használnak — a cukorbetegség kétszeres kockázatával hozták összefüggésbe.
A független szakértők óvatosságra intenek
A vizsgálatokban részt nem vevő kutatók elismerték az alkalmazott módszertan alaposságát, ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy korai lenne a fogyasztói szokások megváltoztatását javasolni. Tom Sanders, a londoni King’s College táplálkozástudományi szakértője szerint az eredmények részben arra vezethetők vissza, hogy nem sikerült teljes mértékben kiszűrni minden egyéb kockázati tényezőt.
