Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Veszélyben a magyar mezőgazdaság, komoly drágulás is jöhet


A magyar mezőgazdaságnak idén új kihívásokra kell készülnie, az orosz–ukrán háború mellett főképp a gazdasági problémák és az éghajlati szélsőségek okozhatják a legtöbb gondot – hangsúlyozták az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. agrár- és élelmiszeripari üzletágának rendezvényén részt vevő szakértők Budapesten.

A Takarékbank ügyvezető igazgatója arra számít, hogy a nehézségek miatt idén a forgóeszköz-finanszírozás teszi ki az agrárhitelezés döntő részét. A magyar bankoknak ez százmilliárdokban mérhető hitelkihelyezést jelent – tette hozzá Hollósi Dávid. Hosszabb távon ugyanakkor szükség lesz a fejlesztések támogatására is, hiszen például a magyar tulajdonú élelmiszeripari cégek elmaradása jelentős a külföldiekhez képest – hívta fel a figyelmet. Összesítése szerint a bolti árakból minden 100 forint után mindössze 15 forinttal részesül a termelő, és 37 forinttal az élelmiszeripar, miközben a nagy- és kiskereskedelemhez 48 forint kerül. Hollósi Dávid nagyobb termelői arányt tart ideálisnak, de hozzátette, hogy a logisztika működtetése és az üzletek fenntartása nagy terhet rak a kereskedőkre.

A Takarékbank elemzője szerint 2022 elején az időjárás mellett főképp az orosz–ukrán háború miatti bizonytalanságok határozzák meg a mezőgazdasági kilátásokat. Héjja Csaba megjegyezte, hogy a biztonságos élelmiszer-ellátás 2 éve, a koronavírus felbukkanásakor értékelődött fel igazán, azóta mindenütt a világon fontosnak tekintik.

Felmérésük szerint 2021 végéhez képest elsősorban a búza- és kukoricatermelők helyzete javult. A nemzetközi piac egyik legfontosabb alakítója a kínai sertésállomány gyarapodása a sertéspestis elmúltával. A takarmányigény emiatt épp akkor ugrott meg, amikor az ukrán kivitel kiesett a világpiacról – tette hozzá. Héjja Csaba a szállítási nehézségeket is kiemelte a kihívások közül. Emiatt fordulhat elő, hogy az élelmiszerből rendre hiány mutatkozik a világ különböző részein, pedig lenne kínálat, csak épp nem akkor és nem ott, ahol szükség lenne rá – fogalmazott.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke attól tart, hogy a költségek gyors emelkedése miatt a magyar gazdák egy része felhagy a szántóföldi növénytermesztéssel.

Ősztől jövő tavaszig újabb jelentős, akár 25-30 százalékos drágulás várható

– mondta Petőházi Tamás, megjegyezve, hogy az uniós termelés is jelentősen csökkent. Régóta nincsenek már az európai piacon jelentős eladatlan készletek, az orosz–ukrán háború miatt ugyanakkor idén nyáron 25-30 millió tonna gabona nem jut el Észak-Afrikába – tette hozzá.

 Baromfi Termék Tanács igazgatója szintén a magas termelési költségeket emelte ki. Csorbai Attila szerint az árszabályozás sem segíti a magyar baromfitartókat, akik emiatt az uniós piacra összpontosíthatnak, ám európai szinten nem lehet kizárni a fogyasztás visszaesését. Nehézséget jelenthetnek a környezetvédelmi és állatjóléti előírások is, és az élelmezésbiztonsági szempontokat sem szabad háttérbe szorítani – jegyezte meg.

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy az EU-ban a takarmánydrágulás miatt csökkent a tejtermelés, Magyarország viszont évek óta rekordokat dönt. Harcz Zoltán szerint az olcsó behozatal megszűnése kedvez a magyar termelőknek, egyre inkább ők a beszállítók a nagy áruházláncokba is a külföldi tömegtermékek eltűnését követően. A bolti árak emelkedése ugyanakkor a fogyasztás csökkenésével fenyeget, miközben a termelési költségek továbbra is magasak – hangsúlyozta.

A Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy a sertéstartóknak nincs jó évük, helyzetüket az uniós szintű túltermelés mellett az önköltségeket is alig fedező árak nehezítik. A legtöbben emiatt hiába szeretnének fejleszteni, kénytelenek halasztani a beruházásaikat – mondta Wagenhoffer Zsombor.

A Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács vezetője szerint a magas termelési költségek miatt 2022 a túlélésről szól, most dől el, ki lesz versenyképes hosszú távon. A piac legfeljebb 10-20 százalékos drágulást fogad el, viszont a termelés ennél sokkal nagyobb mértékben drágult – mondta Apáti Ferenc.

/hvg.hu/