Közzétette - Kategória - Anno a Beregben

Vásárosnamény

Vásárosnamény

Vásárosnaményt a „Bereg kapuja”-ként is nevezik. Magyarország észak-keleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tisza, a Szamos és a Kraszna folyók találkozásánál fekszik.  Nyíregyházától a 41 számú főúton közelíthető meg, de az 50 km-es távolság vasúton is megtehető. A sínpár állapota miatt azonban ez ma már nem olyan vonzó, hiszen csaknem két óráig tart az út a megyeszékhelyre, illetve vissza.

A mai város négy kisebb önálló településrészből (Vásárosnamény, Vitka, Gergelyi és Ugornya), valamint két tanyából szerveződött, ezek közül Gergelyit és Ugornyát 1939-ben egyesítették Gergelyiugornya néven.

Vásárosnamény 1969-ben egyesült Vitkával (a Károlyi-és Petőfi tanyákkal) és Gergelyiugornyával, 1970-től nagyközség, 1979-ben városi rangot kapott.

A környezeti elemek minőségét jelentős mértékben befolyásolja a település elhelyezkedése. Elsősorban az, hogy „tranzitvárosként” igen komoly az átmenő forgalom minden irányba. A vasúti pályaszakasz állapota miatt a személy- és teherforgalom egyaránt visszaesett az elmúlt évtizedekben, s jelentős pályarekonstrukciós munkálatok nélkül nem is várható lényeges javulás. Az autóbuszos tömegközlekedés szerepe jelentős, de ezen kívül a közúti teherforgalom és a személyautók nagy száma a meghatározó.

Vásárosnamény és Nyíregyháza között a 41-es főúton szinte nincs olyan napszak, amikor ne lenne komoly forgalom. Ez a helyzet a főút folytatásában Beregsurány felé is. Az M3 autópálya megépítése a város határáig már érezteti „felszabadító” hatását.

A város földrajzi tagoltsága miatt a közigazgatási határon belül is komoly a napszakos ingázás. Iskola- és munkakezdéskor a központba, délután pedig a hazafelé tartó forgalom jelentős.

            A vidék lakóinak az életét jelentősen befolyásoló tényező a víz. A folyók okozta árvizek és a belvizes elöntések. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek nagysága még mindig jelentős, bár sok helyen célszerű lenne az adottságoknak jobban megfelelő művelési ág váltás. Ezt szorgalmazza a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése is. Az árvízi biztonság növelését ma már nem a töltéskoronák magasításában, hanem a folyók természeteshez közeli lefolyásának a megteremtésében látják. Ehhez pedig a korábbi intenzív mezőgazdasági gyakorlatot fel kell cserélni a környezethez közelebb álló extenzív termelésre. Ehhez viszont pénz és tudatformálás is szükséges. A tervezett árapasztó tározó rendszerek kialakításával egyszerre keresnek megoldást az árvízi biztonságra és a vízhiány pótlására.

Természetes vizekben való gazdagsága miatt Vásárosnamény „üdülőváros” is. Az idegenforgalom legfőbb iránya a Tisza-parton – elsősorban az árvédelmi töltésen belül – elhelyezkedő üdülőövezet, illetve a töltés által védett oldalon található „Atlantika-Vízividámpark” (strand-fürdő). A belvárosi részen megépített Szilva Termál és Welness Fürdő pedig aszezonális vízi élmények lehetőségét nyújtja. Az ideérkezőknek a fürdőzésen kívül fontos célponttá vált a város, a Beregi és a Szatmári Kistérség területe, települései és egyre inkább előtérbe kerülnek a határon túlra szervezett túralehetőségek. Élénkül a kerékpáros-, a lovas-, és a vadászturizmus. Így a turizmus a város – és a kistérség – fejlesztési irányait jelentősen meghatározó tényezőjévé vált.

Vásárosnamény környezetének szennyeződésekkel szembeni érzékenysége:

Vásárosnamény Magyarország nagytájai közül az Alföldön (1) helyezkedik el. A tájbeosztás szempontjából az 1.6. jelű Felső-Tisza-vidékhez tartozik, amely érintkezik az 1.10. jelölésű Nyírséggel. A felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység szempontjából erősen érzékeny, porózus alapkőzettel rendelkezik. A talajvíz átlagosan 4 méteres mélységben helyezkedik el. A levegő szennyezettsége a kibocsátó ipari tevékenységek csökkenő voltának köszönhetően alapvetően csekély, de a fokozódó gépjármű forgalom és fűtési idényben a lakossági tüzelőhasználat jelentős minőségromlást eredményez.

Tágabb környezetét a Felső-Tisza-vidék és a Nyírség jelenti.

E tájak környezetérzékenységén a rendszerek reagálását értjük a környezeti hatásokra annak függvényében, hogy milyen érzékenyen vagy közömbösen reagálnak az őket érő hatásokra. A terület iparosodottsága nem jelentős. A legnagyobb terhelést a közlekedés, a lakossági fűtés, a korszerűtlen hulladéklerakók és illegális szennyvíz leürítő helyek okozzák a környezeti elemekben. A mezőgazdasági műtrágyák mennyiségének felhasználása csökkent, de jelentős a növényvédő szerek alkalmazása – alma, szilva stb kártevői ellen-, melyek jelentős része kerülhet be a talajba és a vizekbe.

A Felső-Tisza-vidék jellemzői a szennyeződésekkel szembeni érzékenység szempontjából

Mint az Alföld területének nagyobb része, ez a táj is erősen érzékeny, porózus alapkőzettel rendelkezik. A talajvíz átlagosan 2 és 4 méter közötti mélységben helyezkedik el, vagyis a felszínre jutó szilárd és folyékony szennyező – hidrofil- anyagok gyorsan eljuthatnak ide. Jelentős vízbázis húzódik a felszín alatt, tovább fokozva a környezetérzékenységet.

A talajok a savanyodásra érzékenység szempontjából a Szatmári- és a Beregi-síkságon  többnyire erősen savanyú talajok, illetve észak felé savanyodásra mérsékelten érzékenyek.

A Nyírség jellemzése a felszíni szennyezésekkel szembeni érzékenység szempontjából

Ez a táj is porózus képződményeket tartalmaz, melyek erősen érzékenyek a felszíni szennyeződésekre. A talajvízszint átlagosan 2-3 méter mélyen található, még közelebb a felszínhez az előbbi tájhoz képest. Vagyis a talajra jutó – vízoldékony- szennyeződések még gyorsabban eljuthatnak a talajvízbe.

A Nyírség talajai a savanyodásra érzékenység szempontjából többnyire savanyodásra erősen érzékeny homoktalajok. Mivel kicsi a pufferkapacitásuk, jelentős pH-csökkenéssel reagálnak a savanyú behatásokra.

Az összetett környezetérzékenységi térkép kategóriáinak megfelelően – az antropogén hatásokkal szemben – az előző jellemzés a következőképpen alakul:

Felső-Tisza-vidék

A Szatmár- Beregi –síkság területein jelentős természetvédelmi oltalom alatt álló részek találhatóak, ennek megfelelően ezek igen erősen érzékeny besorolás alá esnek. A többi rész erősen érzékeny minősítést kapott.

Vásárosnamény környékének tájai az egyedi szennyeződésekkel szemben is igen érzékenyek, s az összetett érzékenység is hasonlóan alakul. Minél erősebb védelemmel rendelkezik – jogilag- egy terület, annál érzékenyebbnek tekintjük. Fordítva is igaz, az érzékenyebb – legtöbbször értékesebb is – területek állapotromlásának megakadályozására egy nagyon fontos lehetőség a védelem alá helyezés valamilyen formája, ezáltal a területhasználat korlátozása. Fontos szempont még az is, hogy milyen egyedülálló értékkel- pl vízbázis- rendelkezik a táj. A folyóvölgyek a talajképző kőzetek érzékenysége miatt is érzékenyebb besorolást kapnak.

A természeti környezet elemei

A Beregi-sík kistáj a Bereg–Szatmári-sík kistájcsoport tagja, a Tisza és a nem természetes tájhatárt képező országhatár között helyezkedik el.

A terület mai felszínének kialakulása a pleisztocén kor végére nyúlik vissza. A Beregi-sík része annak a hatalmas pleisztocén kori hordalékkúpnak, amelyet az Északkeleti-Kárpátok és Erdély felől érkező folyók akkumuláltak. A hordalékkúp vastagsága eléri a 150-200 métert, nagy arányban tartalmaz kavicsos anyagot. A Beregi – sík felszínfejlődésében jelentős változás következett be a pleisztocén végén (26 000 éve), amikor a Tisza, majd később a Szamos is elhagyta az Ér-völgyet és északnyugati irányba fordult.  Ezzel a területen a folyóvíz vált a legfontosabb felszínformáló tényezővé.

A holocén során 5–15 m vastag, főként agyagos, iszapos rétegek halmozódtak fel a pleisztocén képződményeket szinte teljesen elfedve, részben erodálva. A felszín nagyobb részét fiatal öntésagyag, öntésiszap rétegek borítják. A 41-es főúttól délre eső területen – pl. Tákos déli határában – a felszíntől számítva átlagosan 4-5 m vastagságú igen magas agyagfrakciójú üledék képződött, az ez alatt található összlet, szinte átmenet nélkül vált át a kiváló vízadó-képességű apró szemű homokba.

Emellett a felszínen löszös iszap (K-en) és barnaföld (D-en) található. A jelentős mennyiségű agyagot és iszapot a folyók áradásaik alkalmával rakták le. A barnaföldek a medenceperemi vörösagyagok és barna erdőtalajok lepusztulástermékei, melyek jelentős részét a Szamos rakta le, amikor mai helyénél keletebbre folyt.

A Beregi-sík egyhangú felszínén az elhagyott folyómedrek jelentenek némi változatosságot, amelyek labirintusként hálózzák be a felszínt. A medrek nagy részét a Tisza hagyta hátra, de akad köztük néhány Szamos-meder is, amelyeket ma a jóval kisebb vízhozammal rendelkező vízfolyások foglaltak el (Szipa, Csaronda).  A Tisza a síkság keleti részéről tolódott fokozatosan délnyugati irányba, s mai helyzetét az újholocénban foglalta el. A felszínen lévő legrégebbi elhagyott medrek a pollenanalitikai vizsgálatok szerint mogyorófázis végéről, ill. a tölgyfázis elejéről származnak.  Az ennél régebbi medermaradványokat a holocén üledékek már teljesen betemették.

Biztosra vehető, hogy a pleisztocén végén a Beregi-síkon több futóhomokbucka is kialakult, ám ezek áldozatul estek a Tisza és a Szamos oldalazó eróziójának.

A kistáj talaj- és rétegvizekben való gazdagságát csak részben magyarázzák a vízháztartási viszonyok (sokévi átlagos csapadék: 600-700 mm, sokévi átlagos párolgás 460 mm). Emellett a süllyedéklaza kitöltésén át – kavics, durva homok – a határon túli hegységkeret bő csapadékú térszínéről (700-1200 mm) erőteljes felszín alatti áramlás is feltételezhető a folyók futásától megjelölt konzekvens lejtésirányban. Ebből arra következtethetünk, hogy a talajvíz nyomás alatt van.

A feltalaj a Zamarin-féle kszivárgási tényező alapján jó vízzáró képességű, amelyet a csapadék havi eloszlása és a talajvízszintek havi átlagértékei közötti sztochasztikus kapcsolat hiánya is igazol (R2= 0,0076). A kiugróan magas csapadékértékeket sem követi a talajvízszint azonnali emelkedése, azok csak jelentős késéssel jelennek meg a talajvízértékekben. Fontos megemlíteni, hogy az elhagyott medrek aljzata és a talajvíz közötti kapcsolat jóval erősebb lehet, mint a környező területeken.

A talajok általában rossz, vagy közepes minőségűek. A folyók mentén elsősorban öntéstalaj, távolabb középkötött és kötött, réti agyag és vályogtalajok váltakoznak, míg a térség nyugati oldalán éles vonallal lehatárolva a Nyírség rossz termőképességű homokja válik uralkodóvá.

A talajtípusok, folyók, a morotvák, és az erdőben gazdag területek a meteorológiajellemzőkkel együtt döntően meghatározták a mezőgazdasági termelés formáját. Egybefüggő nagy, igazi nagyüzemi termelésre alkalmas szántók nincsenek.

A város környékén elsősorban gyümölcstermesztés, szántóföldi növénytermesztés, és kisebb mértékben rét- és legelőgazdálkodás a jellemző.

A levegő állapota

A levegő állapotát elsősorban az emberi tevékenység és a légköri viszonyok befolyásolják.

 A település levegőminősége a kevés ipari szennyező miatt jónak minősíthető. Az előző környezetvédelmi program elkészítése óta több üzem beszüntette tevékenységét, amely környezetvédelmi szempontból jó, de a foglalkoztatottság csökkenése a jövedelmek mérséklődését jelentette. Emiatt a lakosság egyre nagyobb hányada tér vissza a tisztább földgáz használatáról a szén és fatüzelésre, ami fűtési szezonban jelentős többletterhelést okoz.

2007 decemberében végezték az utolsó manuális mérést a város légszennyezettségével kapcsolatban. Azóta csak a nyíregyházi állomások adatai alapján követeztethetünk a szálló por mennyiségére az országos légszennyezettség mérő hálózat adataiból. A város központjában lévő levegőminőséget mérő tábla adatai csak tájékoztató jellegűek, mivel a kalibrálása évek óta nem történt meg, így adatai nem tekinthetők pontosnak. Az elmúlt években a mérési adatok lekérdezését sem sikerült megvalósítani.

Évek óta már az Autómentes Nap rendezvényeinek keretében a Természetbarát Diákkör tagjai végzik el szeptemberben három napon keresztül a tábla kijelzőjén látható adatoknak a rögzítését. A mérések a szén-monoxid (CO), nitrogén-dioxid ( NO2), alsó légköri ózon ( O3 )gázoknak az egészségügyi határértékhez viszonyított %-os tartalmát mutatják. Ezek a vizsgált időszakokban nem lépték át a küszöbértékeket, de az évek folyamán többször érkezett a környéken lakóktól jelzés, miszerint több alkalommal is jelentős terhelést mutatott a műszer SO2 és NO2-re vonatkoztatva.

Főként a fűtési szezonban érzékelhető súlyos levegőminőség romlás, amikor a légköri viszonyok miatt a kéményekből kiáramló füstgázok nem tudnak elég magasra kerülni, hígulni, s órákon keresztül fojtogató a levegő.

Forró nyári napokon, amikor bedugul a forgalom, akkor pedig a gépjárművek okozta légszennyezés a meghatározó.

Fontos lenne a várost elkerülő utak építése, s a közlekedési szokások átgondolása, illetve, ha már a növekvő pénzhiány miatt egyre többen fűtenek földgáz helyett újból fa- és szénszármazékokkal, akkor a fűtőberendezések állapotára és a kéményekre is jobban oda kell figyelni.

            A legnagyobb közlekedési eredetű légszennyezésnek a Jókai utca, Beregszászi út kereszteződésének a közelében élők, a Szabadság tér, Kossuth utca lakói, illetve fűtési szezonban a leszálló légáramlat által érintett területek tulajdonosai érintettek.

Vizeink állapota

            A Víz Keretirányelv értelmében a felszíni víztestek tekintetében 2015-g el kell érnünk a jó vízminőséget.

A vízminőségi osztályok jellemzésealapján ez a következőket jelenti:

osztály: jó

Külső szennyezőanyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt, mezotróf jellegű víz. A vízben oldott és lebegő, szerves és szervetlen anyagok mennyisége, valamint az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos változása az életfeltételeket nem rontja. A vízi szervezetek fajgazdasága nagy, egyedszámuk kicsi, beleértve a mikroorganizmusokat. A víz természetes szagú és színű. Szennyvízbaktérium igen kevés.

A jelenlegi állapotban természetes vizeink a legtöbb paraméter tekintetében nem felelnek meg ennek a vízminősítésnek. Ez nem csak rajtunk múlik, hiszen folyóvizeink a legtöbb szennyezést az országhatáron túlról hozzák, de sajnos mi is elég sokat teszünk azért, hogy ez az állapot lassan javul, illetve több helyen újra romlik. A természetes tisztulás nem tud lépést tartani a szennyeződések mennyiségével. A katasztrofális vízszennyezések elleni védekezésre hozták létre az alapjait az országhatárokon átnyúló vízgyűjtőterületek szerint tagolt vízminőség előrejelző rendszernek. A Tisza-vízgyűjtő Automatikus Vízminőségi és Riasztórendszer állomásainak  jelenlegi megvalósítása a Tisza folyó hazai vízgyűjtő területére külföldről belépő azon három vízfolyás nagy gyakoriságú vízminőségi észlelésének megoldását biztosítja, amelyek a legjelentősebb szennyezőanyag-terheléssel érkeznek Magyarországra.

A Tisza vízminőségét az ukrajnai Técsőnél kialakított automata mérőállomás elemzi.Az MS-4 monitorállomás tulajdonosa és üzemeltetője a Kárpátaljai Állami Természeti Erőforrások és Ökológiai Igazgatóság (Ukrajna).

A Tisza vízminősége a térség területén jelentősen nem változik és elsősorban a határon túli tevékenységek határozzák meg.

Rendkívüli szennyezéseket hoz a Szamos a határon túli területekről, amely a Tiszába ömlésekor ugyan hígul, de rontja annak a vízminőségét.

Nem tartozik a jó kategóriába a Kraszna vízminősége sem, így mindhárom folyó tekintetében komoly teendőink vannak, de a megoldást csak nemzetközi szinten lehet kivitelezni.

Vásárosnamény vízbázisa hidrogeológiai szempontból a Nyírségtől északra eső Tisza-parti síksághoz tartozik. A Nyírség, mint kiemelt hát, gravitációs eredetű, mélybehatoló regionális áramlási rendszert hoz létre, amelynek leszálló ágát képviseli a nyírségi hátság, felszálló része pedig kb. a Tisza és a Keleti-főcsatorna vonalát követi. Ennek megfelelően a talajvíz a területen természetes állapotban felfelé mozog, a mélyebb rétegekbe szűrőzött kutak nyugalmi vízszintje egyre magasabban áll be.

Az eredeti nyugalmi vízszintek alapján a természetes állapotbeli (víztermelést megelőző) vízmozgást tekintve a területenkismérvű feláramlás volt valószínűsíthető (Halász Béla és mások nyomán). Az alsó pleisztocén rétegek eredeti vízszintje kb. 108 mBf, a felső rétegeké kb. 106 mBf lehetett. A helyi 100-120 méteres pleisztocén rétegvastagság alapján a vertikális hidraulikus gradiens értéke tehát +0,025 m/m lehetett eredetileg.

A felszín alatti rétegvizek minősége megfelelő, a perényi tanyai vízmű rekonstrukciójával az ammóniaszint lecsökkentésre került az uniós szabványoknak megfelelő szintre, a gergelyiugornyai programrész pedig az arzénmentesítést oldotta meg.

A felszín közeli talajvíz elszennyeződése viszont még ma is tart. A szennyvízhálózat kiépítése előtti terhelések még nyomon követhetők, de ettől komolyabb problémát jelent, hogy még ma is sok helyen a háztartásból, állattartásból keletkező „végtermékek” egy részét még különböző módszerekkel a talajba juttatják. Ez pedig a talaj, és hosszabb távon a vízkészletek elszennyeződést eredményezheti.

Az élővilág

A város közigazgatási határában nagyobb, összefüggő természetes erdőterületek nincsenek. Meghatározóak a folyók hullámtereiben fennmaradt puhafájú ligeterdők és a homokos területek telepített akácosai. A keményfájú ligeterdők csak a magasabb fekvésű területeken találhatók meg foltokban.

A táj meghatározó elemei a kisebb facsoportok, ligetek, az egykori mezővédő erdősávok telepített, vagy természetes eredetű maradékai.

A művelésből kivont szántók és rétek, legelők egy része erdősítésre került a támogatási források felhasználásával.

A terület mozaikos szerkezetben megőrizte a természetközeli állapot elemeit, főként a folyók mentén. Elsősorban a Szamos és a Tisza hullámterére jellemzőek az egykori fűz-nyár ligeterdők (Salicetum albae-fragilis), és tölgy-kőris-szil ligetek (Fraxino-pannonicae-Ulmetum) társulásai ( Sárkánykert, Bagiszegi erdő).

 Különösen fontosak és egyediek az emberi hatásokra megtelepült mozaikos társulásszerkezetet mutató egykori „kubik” gödrök. (Gergelyiugornya – hajókikötő mellett, Gergelyiugornya – Tiszaszalka közötti gátszakasz egyes részei),

Jelentősek a természetes állóvizek (Keskeny és Halvány tavak) vízi és vízparti társulásai.

A homokos területeken az akácosok és nemesnyárasok erdőültetvényei között csak foltokban maradtak fenn a ritka Nyírségi mészkerülő homokpuszta gyep (Festuco vaginatae – Corynephoretum) kisebb szegmensei.

A folyók mentén természet közeli állapotú gyepek, fásodó ligetek és fasorok maradtak fenn. Ezek értékesek, őrzik az ártéri veresgyűrűs (Solidagini – Cornetum) és töviskés (Pruno spinosae – Crataegum) társulások természeti elemeit.

Állatvilágában több fokozottan védett élőlény is előfordul, elsősorban a folyók menti ártéri növénytársulásokhoz és a holtágak élőhelyeihez kötve (gémtelepek, fekete gólya…stb).

A városi épületekhez kötötten védett denevér-kolóniák és gyöngybagoly előfordulás figyelhető meg (vitkai, gergelyiugornyai, és vásárosnaményi templomok padlása, Tomcsányi kastély pincéi).

A helyi védettségű területek nagysága a városban az országos átlagtól is kisebb. Csupán a Vitkai Platánsor élvez helyi rendeletben szabályozott védelmet.

A város környékén intenzív homokbányászat folyik. A Bányakapitányságok és a természetvédelmi hatóságok által engedélyezett formában működő homokbányákban védett és veszélyeztetett madarak fészkelő helyei alakultak ki a partoldalakban (partifecske, gyurgyalag). Ezek odúinak költési időben való védelme egyeztetés alapján a kitermelés átszervezésével megoldható.

Vásárosnamény környékének természetes vadállományát az alapvető természeti adottságokon túl a területen folyó mezőgazdasági művelés és erdőgazdálkodás határozza meg.

Állományuk különösen a vaddisznó, az őz, és fácán esetében jelentős.

A terület élővizekben igen gazdag. A folyóvizek halállomány nagysága és a halászat, a folyók szennyezésével szoros összhangban van.

A cián- és nehézfém-szennyezés súlyos környezeti károkat okoztak. Bár a szennyezés gyorsan levonult, s folyók természetes egyensúlya hamar visszaállt, mégis komoly hatást idézett elő.

A tisztított szennyvizek befogadóiként is hasznosuló felszíni vízfolyások szennyeződésektől való védelme fokozott odafigyelést követel. A Halvány, a Keskeny vízjárása, vízellátottsága miatt a nagyobb Kraszna és Tisza folyókétól eltérőbb figyelmet érdemel. Ezek élővilágában ugyanis kisebb szennyezés is nagy károkat tud okozni.

Vélemény, hozzászólás?