Vásárosnamény – Ma van a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója. A trianoni békediktátum következtében az elmúlt száz évben a magyarság nem az összeomlásról, hanem az élni akarásáról, az újrakezdési képességéről és az alkalmazkodni tudásáról tett tanúbizonyságot. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül. Trianon azóta is a magyar nemzet örökös gyásznapja. A magyar Országgyűlés ezért a 18/2019. (VI. 18.) OGY határozattal „a történelmi Magyarország területét szétdaraboló és a magyar nemzet harmadát idegen államok fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátum 100. évfordulójára emlékezve” 2020. évet a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította. A trianoni békediktátum aláírásának centenáriumi évfordulója előtt, Vásárosnamény Város Önkormányzata emlékmű avatással tisztelgett. A Rákóczi parkban felavatott monumentális emlékmű, a vásárosnaményi ifj. Schmith Sándor fafaragó keze munkáját dicséri, mely tölgyfából készült, méreteit tekintve három és fél méter magas és két méter széles. Az átadott emlékműn öt fejfa került kifaragásra, mely az országtól elcsatolt öt területet jelképezi, azaz
– Erdélyt (azaz ún. Partiumot, valamint a Bánság keleti részét, az Alföld egy részét).
– Felvidéket, a Csallóközt és Kárpátalját.
– A Szerémséget, Bácskát és a Bánság nyugati részét, valamint a Muraközt.
– A Felsőőrvidéket.
– A Szepes és Árva megyéből kb. 500 km2 területet.
Az emlékművet az alkotó ifj Schmidt Sándor, Filep Sándor polgármester, valamint dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő leplezte le, a szép számban egybegyűlt érdeklődő előtt. A leleplezést megelőzően 100 másodpercen át kondultak meg, Vásárosnamény történelmi egyházainak harangjai. Továbbá verset szavalt Szász Béla, valamint emlékező beszédet mondott a város polgármestere és a térség országgyűlési képviselője is.
