Az elöregedő társadalmi korfa és az egyre súlyosabb munkaerőhiány miatt a vállalatok egymás elöl kapkodják el a dolgozókat, Magyarországnak pedig alaposan fel kell zárkóznia, ha itthon akarja tartani, vagy máshonnan elcsábítani a képzett munkaerőt – mondta Baja Sándor, a Randstad cseh, magyar és román ügyvezetője a Pénzcentrumnak.
Fotó: Rosta Tibor / MTI
A kontinensen belüli munkaerő-migráció mellett az Európán kívülről érkező vendégmunkások egyre növekvő arányára számíthatunk, mondta a vállalatvezető és hozzátette hogy hosszú távon csak a magyar dolgozók egészségügyi helyzetének és az oktatás minőségének javítása mellett érhető el érdemi előrelépés.
Baja Sándor szerint ahogy Európa minden országában, úgy Magyarországon is van egy demográfiai tendencia miszerint minden évben 35-40 ezerrel többen mennek nyugdíjba, mint ahány 18 éves gyerek van. Azt is mondta, hogy „ látjuk, hogy tömegével tűnnek el a magyar bankokból a lakossági megtakarítások.”
Tehát hiába erősödik a forint, a bizalom nem nagyon van meg benne. Ha haza is hozza a Szlovákiában megkeresett pénzét a magyar munkavállaló, egyre kevesebb forintot kap érte
– mondta a lapnak. A KSH szerint ismét 100 ezer fölött van a külföldön dolgozó magyarok száma, azonban Baja szerint sokkal többen dolgoznak külföldön.
A béremelésekkel kapcsolatban kifejtette, hogy az év elején volt egy felmérésük, ami a Magyarországon működő cégek jelenlegi gazdasági helyzethez történő alkalmazkodásáról, illetve az előttük álló HR-kihívásokról szólt. Felmérésük azt mutatta, hogy a cégek mindössze 1 százaléka emelt 20 százalék felett, de 15-20 százalék közötti emelést is csak elenyésző mennyiség tud felmutatni. A döntő többség egyszerűen nem tudja követni az inflációt. „Megkérdeztük az árbevétel-várakozásokat is, és a cégek 90 százaléka 15 százalék alatti növekedést, sőt 9 százalék csökkenést vár. Azaz az inflációt nem tudják megközelíteni”– mondta.
Az 55 év feletti korosztálynál megfigyelhető, hogy jelentős része kiesik a munkaerő-piacról, ami azt bizonyítja, hogy nem az a lényeg, hogy meddig élünk, hanem az, hogy meddig élünk egészségesen. Ilyenkor jöhetne a részmunkaidő kérdése, ami nálunk azért sajnos rettenetesen fejletlen és rugalmatlan
– húzta alá Baja Sándor.
Magyarországon egy nagyon kedvelt béren kívüli juttatás a magánegészségügyi szolgáltatás. „Azok az országok, amelyek 80 százalék feletti foglalkoztatottságot tudnak produkálni, mind nagyon erős egészségüggyel rendelkeznek.” Emiatt Csehországban sokkal magasabb a foglalkoztatási ráta, mint Magyarországon és náluk a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta is egész Európában fejtette ki Randstad ügyvezetője.
