A szakszervezetek azt szeretnék elérni, ha a bérkorrekció segítene a felszínen tartani az ország legszegényebb polgárait. Egyre több jele van annak, hogy az idei infláció nagyobb lesz a minimálbér és a garantált bérminimum növekedésének mértékénél, ez pedig azt eredményezheti, hogy a legkisebb bérből élők életszínvonala csökken.

A szakszervezetek és a kormány közti tárgyalás az év második felében valósulhat meg, azt viszont az érdekképviseleti szervek is belátják: a kormány nem fog segítséget nyújtani a szükséges béremelésekhez. „Amikor tavaly megállapodtak a minimálbér 16 százalékos és a bérminimum 14 százalékos emeléséről, még reális volt a 14-16 százalékos éves infláció feltételezése. Később azonban ismertté vált az év eleji 20 százalékos mérték az év első hónapjaira vonatkozóan” – mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.

,,Ha a félévi adatok után is jelentős az eltérés a béremelés mértéke és az infláció között, akkor ülhetünk újra tárgyalóasztalhoz”

– tette hozzá, kiemelve, hogy az egyeztetés megvalósulásához az infláció mértékének ekkorra legalább 2 százalékponttal magasabbnak kell lennie a vártnál. Hiába javult az infláció mértéke január óta, még mindig nagyon magasnak számít.

Januárban 25,7, februárban 25,4, márciusban 25,2, áprilisban 24 százalékos drágulást mért átlagban a Központi Statisztikai Hivatal. A statisztikai hivatal első félévi inflációs adatai július 7-ére várhatóak, a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése június végére. Tehát június végén derülhet ki, hogy számíthatunk-e bérkorrekcióra.