Miről árulkodnak az idei megfigyelések?
Az idei télen Ausztráliában ismét viszonylag korán, június végén tetőzött az influenzajárvány. Ezzel együtt Hughes és O’Neill szerint nem könnyű megbecsülni, mikor következhet be ugyanez majd az északi féltekén. Fontos befolyásoló tényező lesz például, hogy a lakosság mennyire veszi komolyan a fertőzések megelőzését, beleértve azt is, hogy hányan veszik fel a védőoltást.
Mindenesetre az ausztráliai járvány egyelőre sok tekintetben hasonló a tavalyihoz, bár az esetszámok ezúttal lassabban csökkennek. A kórházi kezelést, illetve intenzív kezelést igénylő esetek, továbbá a halálesetek száma sem tér el jelentősen az előző szezon számaitól. A kórházba kerülő betegek 7 százaléka szorult intenzív osztályos ellátásra, míg a halálozási arány a fertőzöttek körében 0,1 százalék alatti, szemben a 2022-ben feljegyzett 0,14 százalékkal. Összességében tehát az idei influenzajárvány kevésbé tűnik súlyosnak, de korai lenne még a kérdésben biztos megállapításokat tenni.
Az ausztrál adatokból az is kiderül, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is az 5 és 9 év közötti gyerekek csoportjában regisztrálták a legtöbb influenzaszerű megbetegedést. Kórházi kezelésre a 16 éven aluliak szorultak legnagyobb arányban. A szakértők szerint ez utóbbi trend aggodalomra adhat okot, amennyiben folytatódik az északi féltekén is.
Érdemes felvenni az oltást
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kockázati csoportok számára minden évben kiemelten javasolja az influenza elleni védőoltás beadatását, beleértve az időseket, kisgyerekeket és az egészségügyi dolgozókat. A vakcina nemcsak biztonságos, de hatékony is abban, hogy csökkentse a kórházi ellátást igénylő megbetegedés és a potenciálisan életveszélyes szövődmények kockázatát, mint amilyen a tüdőgyulladás.
A vírus déli féltekén mutatott jellemzőinek nyomon követése éppen azért is fontos, mert az oltóanyag összetételét évről évre frissíteni kell, hogy a lehető leginkább megfeleljen az adott évben fertőző vírustörzsek ellen. Ausztráliában a megbetegedések 59 százalékát influenza-A, 39 százalékát influenza-B vírusok okozták. Előbbieket további alcsoportokra lehet osztani a felszínükön elhelyezkedő két fehérje, a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N) alapján. Immunrendszerünk ezeket a fehérjéket ismeri fel, illetve azok váltják ki az immunválaszt. Többféle influenza-A-altípus is létezik, de a leggyakrabban a H1N1 és a H3N2 felelős a szezonális fertőzésekért. Az influenza-B vírusokat úgynevezett filogenetikai vonalakra lehet osztani: általában a Victoria és a Yamagata bukkan fel a járványokban.
Az influenzavírusok gyakran változnak, mert a vírus génjeiben rengeteg mutáció léphet fel. Emiatt mind a H, mind az N fehérje nagyon változó, megnehezítve az immunrendszer számára a kórokozó felismerését és a hatékony védekezést. Egyben ezért kell minden szezon előtt új oltást felvenni az influenza ellen.
Így készül a szezonális oltás
Ahhoz, hogy a globális igényeket fedezni tudja, a vakcinaelőállítás ilyen mennyiségben hónapokat vesz igénybe. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező szezonban cirkuláló vírustörzseket a megelőző szezon trendjei alapján becsülik meg az oltóanyag kialakításakor. Az északi félteke országai esetében a WHO februárban kezdte meg az egyeztetéseket az ajánlott oltóanyag-összetételről a 2023-24-es szezonra. Később a vakcinhatékonyság monitorozásával lehet majd megmondani, hogy ez az ajánlás mennyiben bizonyult helyesnek. A 2017-18-as járvány idején például alig 15 százalékos volt az oltások hatékonysága, így a szokásosnál többen is fertőződtek meg akkor.