Tisztában vagyunk, hogy a dohányzás tüdőbetegséget, szívbetegséget, rákot és sok más súlyos egészségügyi problémát okozhat, arról azonban már jóval kevesebben tudunk, hogy a rendszeresen dohányzók körében kétszer nagyobb valószínűséggel fordulhat elő szembetegség a káros szenvedély következtében.
A dohányzás számos szembetegséget is okozhat, amelyek közül néhány akár tartós látáskárosodáshoz vezethet. Dr. Cserháti Zoltán, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa segítségével összeszedtük azokat a szemproblémákat, amelyek a dohányzás miatt válhatnak súlyosabbá.
Hogyan hat a dohányzás a szemre?
- A dohányfüstben jelenlevő mérgező részecskék irritálják a kötőhártyát, a szem felszínét.
- A cigarettafüst különböző összetevői a ciliaris artériák akut összehúzódásához vezethetnek, ami csökkenti a szem vérellátását.
- A nikotin és a szén-monoxid felgyorsítja az érelmeszesedést és megzavarja a lipidháztartást, zsírlerakódást okozva az erekben.
- A dohányfüst szabadgyököket tartalmaz, amelyek csökkentik a védő antioxidánsok jelenlétét, ezért oxidatív károsodást okozhatnak a retinában.
- A dohányfüstben található nehézfémek, mint a kadmium, ólom és réz felhalmozódhatnak a lencsében, szürkehályog kialakulását okozva.
Nagyon fontos kiemelni, hogy a passzív dohányzás is ugyanúgy káros a szemre (az ún. mellékfüst nincs megszűrve), itt gondoljunk a dohányzó szülők gyermekeire, akik óriási kockázatnak vannak kitéve”
– figyelmeztet a szemész szakorvos.
Milyen szembetegségeket okozhat a dohányzás?
Kutatások kimutatták, hogy – a nem dohányzókkal szemben – a rendszeresen dohányzók körében nagyobb kockázattal jelennek meg a következő szembetegségek:
- Szemszárazság: A dohányfüst (és a benne lévő közel 4000 vegyi anyag) károsan befolyásolja a könnyfilmet, ezáltal szemszárazságot, vörös, irritált szemeket is okozhat. A probléma a kontaktlencsét viselő dohányosoknál még nagyobb arányban jelenhet meg.
- Szemfelszíni betegségek: Lassítja a szaruhártya felső hámrétegének regenerálódását, amit különösen a kontaktlencse viselőknél fontos kiemelni. A kontaktlencse folyamatosan mikrosérüléseket eredményez a szaruhártya felszínen, amelyek akár apró panaszokat is okozhatnak a használónak.
- Időskori makula degeneráció: Klinikai tanulmányok bizonyítják, hogy a dohányzás többszörösére emeli a betegség kialakulásának kockázatát. Ezért az egyik legfontosabb kockázati tényezője a makula degenerációnak, mely a gazdaságilag fejlett társadalmakban – így hazánkban is – a vakság vezető oka. A dohányzás elhagyása javít(hat)ja a klinikai képet. Érdekesség, hogy a passzív dohányzás is növeli a rizikót.
- Graves-Basedow-kór: Ez valójában a pajzsmirigy betegsége. Graves-Basedow-kórban a pajzsmirigy túl sok pajzsmirigyhormont termel, ami a test számos részén, különösen a szemünkben okozhat problémákat. A túlzott pajzsmirigyhormon a látószervünk kitüremkedését, kettős látást és a szemizmok problémáit okozhatja. Esetenként maradandó látáskárosodáshoz vezethet. A dohányzás növeli a betegség kialakulásának kockázatát.
- Szürkehályog: A szemlencse elhomályosodásával járó betegség kétszer nagyobb valószínűséggel jelenik meg azoknál, akik rendszeresen dohányoznak, mint abban az esetben, ha valaki soha nem gyújt rá. A folyamatot a dohányfüstben található nehézfémek felhalmozódása indíthatja el.
- Zöldhályog: A zöldhályog betegség egyes típusaiban számottevő szerepet tulajdonítanak a dohányzásnak, mint az egyik jelentős kockázati tényezőnek.
- Optikus neuropátia (a látóidegfő betegsége): Úgy gondolják, hogy a dohányfüstből belélegzett szén-monoxid okozta oxigénhiány növeli (16 szoros kockázat) a látóideg betegségeinek kialakulását. A látóideg idegrostjai üzeneteket szállítanak a szemből az agyba, ám a dohányzás rontja ezt a folyamatot. Az optikus neuropátia egy speciális betegség, amikor a látóidegfő károsodik, begyullad, ebből fakadóan látáskárosodás, ill. hirtelen bekövetkező látásvesztés is kialakulhat. Ez akkor fordul elő, ha a szem véredényei teljesen vagy részben elzáródnak és nem kap megfelelő ellátást az ideg. A folyamat gyakran vaksággal végződik.
- Diabetikus retinopátia: A dohányzás a cukorbetegség kialakulását fokozza, növeli az inzulinrezisztenciát, másrészt a cukorbetegséggel összefüggő szemszövődmény kialakulása is nő, amelyben a retinát ellátó ereket károsítja a magas vércukorszint. Amikor ezek az erek megsérülnek, folyadék vagy vér szivároghat belőlük, és hegszövetek nőhetnek, ami torzíthatja a retina által az agyba küldött képeket. Ez végül vaksághoz is vezethet. A dohányzás jelentős kockázati tényező a diabéteszes retinopátia kialakulásában, mivel a szem oxigénellátása csökken, és ennek megfelelően megnövekszik a szén-monoxid mennyisége. A dohányzás emellett növeli a vérnyomást és a vércukorszintet is cukorbetegeknél, ami megnehezíti a cukorbeteg vércukorszintjének stabilizálását. A cukorbetegség önmagában 3-5-szörösre emeli a koszorúér eredetű halálozás és a stroke rizikóját is, a dohányzó diabéteszesek esetében pedig 6-15-szörös ez az érték. (Magyarországon a cukorbetegek mintegy 20-25%-a dohányzik!)
- Szemfelszíni tumorok: Meg kell említeni, hogy a szemfelszínen megjelenő tumoros elváltozások kialakulásában is lehet szerepe a dohányzásnak.
Azoknak, akik dohányoznak, javasolt évente szemészeti szűrővizsgálatra menni, hogy az esetleg kialakuló szembetegséget időben azonosítsák. A korai diagnózis és kezelés kulcsa lehet a látás megmentésének és a tartós látásromlás/látásvesztés megelőzésének. Érdemes szem előtt tartani, hogy a leszokás csökkenti ezen állapotok kialakulásának kockázatát, még akkor is, ha hosszú évek óta aktív dohányos a páciens”
– tanácsolja Dr. Cserháti Zoltán.
