Készítő: ArtistGNDphotography | Forrás: Getty Images

A kormányzat családtámogatásai között találunk több olyat is, amelyet a 2020-as évek inflációja vásárlóerő szempontjából már egészen kikezdett, így ezek nem véletlenül kerülnek továbbgondolásra. Az egyik ilyen elem a 2011-ben bevezetett, majd 2016-ban némileg módosított családi adókedvezmény. Az alábbi bejegyzés néhány hipotetikus számadatot és állítást közöl, majd röviden csokorba gyűjti, hogy melyek lennének a korrekció legfontosabb előnyei és kockázatai.

Készítő: ArtistGNDphotography
|
Forrás: Getty Images

A fiskális politikai intézkedések egyik leggyakoribb és legnépszerűbb lépése az adócsökkentés, amely a háztartások magasabb elkölthető jövedelmén keresztül megemel(het)i a nemzetgazdasági összkeresletet. Az alábbi infografikán néhány hipotetikus állítás és számítás szerepel, illetve rámutatunk, hogy az adócsökkentés esetében a látható előnyök mellett vannak olyan kockázatok is, amelyeket a gazdaságpolitikai döntéshozatal során mindenképpen érdemes szemügyre venni.

(Családi) adókedvezmény mint
fiskális politikai eszköz
Orbán Viktor magyar miniszterelnök az elmúlt hetekben többször is azt fejtette ki, hogy ha lezárul a háború, akkor a kormányzat „békeköltségvetést” fogadhat el, amelynek része lehet egy komoly családi adókedvezmény. A szomszédunkban dúló háború lezárulása, amely komoly hatással van az inflációra, az energiaárakra és a fogyasztás alakulására, nagyobb mozgásteret biztosíthat a kormány számára a tervek megvalósításához. Ha a lehetőségek adottak lesznek, akkor a 2025-ös évben a gyermekek után járó adókedvezményt a kabinet – nagy valószínűség szerint – két lépésben meg kívánja duplázni. Az alábbi infografika néhány fontosabb mozzanatra hívja fel a figyelmet ezzel kapcsolatban.
A családi adókedvezmény hipotetikus változása 2025-től
240200160120804001 gyermek2 gyermek3 gyermek1020408099198ezer forint/hó

ezer forint havonta (2024)
ezer forint havonta (2025)
Forrás: Saját szerkesztés
A családi adókedvezmény hipotetikusan éves szinten 2025-től kezdőden jelentősen megemelné a rendelkezésre álló jövedelmet
1 gyermek esetén
120 ezer Ft + 120 ezer Ft = 240 ezer Ft
2 gyermek esetén
480 ezer Ft + 480 ezer Ft = 960 ezer Ft
3 gyermek esetén
1,2 millió Ft + 1,2 millió Ft = 2,4 millió Ft
Költségvetési teher
2024-ben:
320 milliárd forint
2025- ben:
640 milliárd forint
A családi adókedvezmény növelése alapvetően az adóteher mérséklését jelenti, amely egy jól ismert fiskális politikai eszköz. A csökkenő adóteher a háztartások összkeresletét tudja növelni azáltal, hogy a családok szintjén többlet jövedelmet hagy.
ELŐNYÖK
1. Növekvő fogyasztási kiadások
 
Az adók csökkentése növeli a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, ami lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy többet költsenek árukra és szolgáltatásokra.
Ilyenkor jelentkezhet az ún. multiplikátorhatás, amely azt jelenti, hogy a megnövekedett fogyasztói kiadások ösztönözhetik a termékek iránti keresletet.
Ez magasabb termeléshez, több munkahelyhez és további gazdasági növekedéshez vezethet.
2. Javuló ösztönzők
 
Az alacsonyabb adók ösztönzőleg hatnak a munkvállalásra és egyúttal javíthatják a munkaerő-kínálatot. Az egyén nagyobb hajlandóságot mutathatnak arra, hogy több órát dolgozzon vagy belépjen a munkaerőpiacra.
3. Hosszabb távú növekedési hatások
 
Az adócsökkentések javíthatják a gazdasági hatékonyságot és a hosszú távú növekedési kilátásokat. Illetve az alacsonyabb adók idővel a gazdaság szerkezetében változásokat eredményezhetnek, ösztönözve a dinamikusabb és termelékenyebb gazdasági tevékenységeket.
KOCKÁZATOK
4. Inflációs és monetáris politikai hatások
 
Inflációs nyomás: A fogyasztók és a vállalkozások megnövekedett költekezése nagyobb keresletet eredményezhet, ami potenciálisan növelheti az inflációt. Monetáris politikai válasz: A központi bankok az inflációs nyomásra reagálva módosíthatják a monetáris politikát, esetleg kamatlábakat emelhetnek, ami ellensúlyozhatja az adócsökkentések ösztönző hatásának egy részét.
5. Költségvetési hiány és államadósság
 
Az adócsökkentések alacsonyabb kormányzati bevételeket eredményezhetnek, ugyanakkora gazdasági növekedés és/vagy a kormányzati kiadások csökkentése ezt ellensúlyozhatja. Ha az adócsökkentések nem járnak együtt a kormányzati kiadások csökkentésével, akkor nagyobb költségvetési hiányhoz és növekvő államadóssághoz vezethetnek. A tartós hiány szükségessé teheti a jövőbeli adóemeléseket vagy kiadáscsökkentéseket, amelyeknek hosszú távú gazdasági következményei lehetnek.
6. Gazdasági egyenlőtlenségek
 
Az adócsökkentések előnyei általában egyenlőtlenül oszlanak el. Az állami bevételek csökkenése pedig a szociális programok és közszolgáltatások csökkentéséhez vezethet, ami az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat nagyobb mértékben érintheti.

Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hetekben többször is azt fejtette ki, hogy ha lezárul a háború, akkor a kormányzat „békeköltségvetést” fogadhat el, amelynek része lehet egy komoly családi adókedvezmény. A szomszédunkban dúló háború lezárulása, amely komoly hatással van az inflációra, az energiaárakra és a fogyasztás alakulására, nagyobb mozgásteret biztosíthat a kormány számára a tervek megvalósításához. Ha a lehetőségek adottak lesznek, akkor a 2025-ös évben a gyermekek után járó adókedvezményt a kabinet – nagy valószínűség szerint – két lépésben meg kívánja duplázni.

Amennyiben a feltételek adottak lesznek, akkor

a családok esetében mind havi, mind pedig éves szinten elérhető családi adókedvezmény duplázódhat.

Természetesen ennek a költségvetési oldalon is van hatása, ugyanis a 2024-es nagyjából 320 milliárd forintnyi költségvetési teher 640 milliárd forintra emelkedhet.

Az ilyen jól bevált fiskális programok már jól ismertek a gazdaságpolitikában, és az is tudható, hogy az előnyeik mellett megjelenhetnek a kockázatok is. Az előnyök között a növekvő fogyasztási kiadásokat, a javuló ösztönzőket és a hosszabb távú növekedési hatásokat emelhetjük ki. A kockázati kategóriában pedig az inflációs hatások, a költségvetési hiány és az államadósság, illetve a gazdasági egyenlőtlenségek kérdése szerepel. Ez utóbbiak inkább kihívások, és a monetáris és a fiskális politika általában kezelni tudja őket. Az adókönnyítés és az adó-visszatérítés jellemzően egy olyan üzleti környezetet teremt, amely kedvező munkavállalói és nemzetgazdasági szempontból is.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük