Az új KRESZ-ben pontosan definiálják majd a gyalogos fogalmát. Várhatóan azzal kapcsolatban is módosításokat vezetnek be, hogy a gyalogosoknak mikor jár elsőbbség.
A KRESZ-módosítást koordináló munkacsoport felfedte, mit mond majd az új szabályrendszer a rolisokról, gyalogosokról, bringásokról. Sok a fajsúlyos változás a gyalogosokra vonatkozóan is – adja hírül a Kreszvaltozas.hu.
A KRESZ módosításán dolgozó munkacsoport a gyalogosokra, kerékpárosokra, illetve a mikromobilitási eszközökre vonatkozó szabályok változásairól osztott meg érdemi információkat a napokban. A munkacsoport a közlekedést szabályozó teljes jogi keretrendszeren dolgozik, ami kiterjed a jelzőtáblákra, a vizsgáztatásra, a járművezető-oktatásra, illetve a szankcionálásra is. Mint mondták:
A jövőbeli KRESZ egyszerűbb lesz, mint a mostani. Egyértelműsítenek szabályokat, elavultakat kivesznek belőle, illetve beemelnek olyanokat, amelyek nem szerepelnek a jelenlegi szabályok között.
A készülő KRESZ-ben egy helyre gyűjtik a gyalogosokra vonatkozó szabályokat is, így nem kell majd lapozgatni a paragrafusok között. Azt már korábban egyértelművé tették a jogalkotók, hogy az új KRESZ-ben hangsúlyosabb lesz a gyengébbek védelme.
A KRESZ módosítása nagyban érinti a gyalogosokat is
Az új KRESZ egzakt módon definiálja majd a gyalogos fogalmát, eddig ez ugyanis hiányzott. Gyalogos a jelenlegi szabályok szerint az, aki gyalog jár, ez a megközelítés azonban problémákat okozhat. Például a segédmotort vagy kerékpárt toló személy gyalogosnak minősül, míg aki motort vagy személyautót tol, az járművezetőnek. Ugyanis egy elromlott autót – a jelenlegi szabály szerint – kizárólag jogosítvánnyal rendelkező, nem ittas személy tolhat. A jövőben viszont a járművét toló is gyalogosnak fog minősülni.
Az új KRESZ szerint egyértelműen gyalogos lesz a gördeszkás, a görkorcsolyás, a lábbal hajtós rolleres, a talicskát toló személy, a kisállatot, hobbiállatot pórázon vezető személy és a 10 km/óránál nem gyorsabb motoros kerekesszékkel közlekedő is.
Jelenleg a gyalogosnak akkor van elsőbbsége, ha lelépett a járdáról. Fontos változás, hogy a jövőben nemcsak az átkelés közben jár majd elsőbbség a gyalogosoknak, hanem már az átkelési szándékuk esetén is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a járművezetőknek az átkelő felé közeledő, illetve az úttest szélén álló gyalogost észlelve is lassítaniuk kell majd. Egyértelműsítik azt is, hogy a kanyarodó járműnek mekkora szakaszon kell elsőbbséget adni a gyalogátkelőhely nélküli úton átkelni kívánó gyalogosnak.
Az is újdonság lesz, hogy amennyiben a gépjármű nem zavarja a közlekedésben a gyalogost, abban az esetben az autó áthaladhat a gyalogátkelőhelyen.
A javaslat úgy fogalmaz, hogy ha egy forgalmi sávban halad egy gépjármű, akkor neki akkor kell megállnia, ha a mellette lévő forgalmi sávban látja közeledni a gyalogost. Ha távolabb van, akkor is van elsőbbségadási kötelezettsége a járművezetőnek, de ebben az esetben dönthet úgy, hogy még nem kerül vele kontaktusba, tehát áthajthat a gyalogos zavarása nélkül.
Vannak olyan helyzetek, amikor csak a kerékpárosok számára kijelölt kerékpáros-átkelőhely van felfestve az adott területen. Ezeket használhatják majd a gyalogosok is, ugyanúgy, mint egy gyalogátkelőhelyet.
Új elnevezéseket is bevezetnek, ilyen a forgalmi zóna
A hatályos jogszabály szerint abban az esetben, ha nincs a gyalogosok számára kijelölt járda, akkor használhatják az autóknak fenntartott úttestet, az út jobb szélére húzódva. Ha valamilyen okból a nem gépjárművel közlekedők az úttestre kényszerülnek, abban az esetben a jogszabály az úttest jobb szélére rendeli őket. A jogalkotók ennek kapcsán felismerték azt, hogy
az úttest jobb szélét valamilyen elnevezéssel kell illetni, ezért megalkotnának egy olyan fogalmat, amelyet forgalmi zónának neveznének, és definiálja ezt a virtuális sávot.
Azért fontos ennek a meghatározása és elnevezése, mert akkor lehet hozzá szabályokat kötni, és ki lehet fejteni, hogy milyen előírásokat kell betartania annak, aki ebben a virtuális sávban közlekedik.