Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Óriási pusztítást végeznek, ezért háború indul a kárókatonák ellen


A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője részletesen elmondta, miért indokolt és szükséges a kormorángyérítés, és azt is, hogyan és honnan kerülnek Magyarországra, miért maradnak egyáltalán itt, iszonyú nagy kárt okozva. Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökségi tagja szerint a kárókatonák minden évben négyezer tonna halat pusztítanak el, de hatékony gyérítésük szinte lehetetlen.

Fotó: pecacsarnok.hu

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a tó teljes partvonalán megkapta az engedélyt a nagy kárókatonák gyérítésére – közölte honlapján a társaság. Tavaly 1808 ilyen állatot lőttek ki a halászok.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője szerint a kárókatona gyérítése indokolt, mert valóban nagyon sok ilyen madár érkezik külföldről, és óriási mennyiségű halat fogyasztanak el. A levadászásuk azonban nem egyszerű, mert nagyon okos állatok – tette hozzá Orbán Zoltán.

“A magyarországi kárókatona-fészkelőállomány alig 2500-2600 párra tehető, és csökkenő tendenciát mutat. Azok a madarak, amelyek nálunk érzékeny halgazdálkodási kárt tudnak okozni, Észak-Európából, Oroszország európai részéről érkeznek hozzánk hihetetlenül nagy számban” – mondta.

A jelenség hátterében az emberi tevékenység, illetve a klímaváltozás áll.

“30-50 évvel ezelőttig viszonylag korán, december második felére, január elejére befagytak a vizeink, az átvonuló kormoránok csak rövid ideig tudtak itt lenni, a vermelő halak a jégpáncél alatt biztonságban voltak. Fehér karácsonyunk sincs, alig-alig fagy a tél folyamán, ezek a kormoránok nem fognak továbbmenni déli irányba, itt maradnak, és amikor több százezres nagyságrendben vannak, gondot okozhatnak, nem véletlen, hogy lehetséges a gyérítés” – részletezte Orbán Zoltán.

A madár okosságát leírva Orbán Zoltán elmondta,

ezek képesek együtt halászni, hajtani a halakat,

ami azért éri meg számukra, mert ha egy-két kormorán talál egy nagy vermelő csapatot, akkor ott megéri közösen halászni. Persze nem csak a halfogyasztással okoznak kárt. “Kampós csőrük van, ezzel a vadászatuk során elmenekülő zsákmányukat is megsebzik, a sebek elfertőződnek, ami további halpusztuláshoz vezethet” – tette hozzá.

A gyérítési engedély lehet utólagos is, a tárgyévet követő február 28-ig kell bejelenteni. Kormoránt gyéríteni természetvédelmi (Natura 2000) területen is lehet. Orbán Zoltán azt is elárulta, a kormoránok

felismerik a puskás embert,

felismerik az autót, nagyon nehéz rájuk vadászni, arról már nem is beszélve, hogy csak acélsörétet lehet használni az ólommérgezés veszélye miatt. A kilövésnek mennyiségi felső korlátja nincs.

A kis kárókatona azonban a naggyal szemben fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint – mondta Orbán Zoltán.

Mint farkasfalka a juhnyájban

A kárókatona olyan szinten káros, hogy Herman Ottó magyar polihisztor azt írta róla: “kutya kötelessége minden halászó embernek ezt a férget agyonverni még fióka korában, mert mérhetetlen pusztítást okoz. Mindenkinél nagyobb károkat tud tenni a természetben.”

A kárókatona “falkában táplálkozik”, nincs akadály előtte az édesvizekben, 50 méter mélységig merül, kimeríti a halat, megeszi, legalább egyharmadát összeszántja, széttépi. “Olyan károkat okoz, mint ha farkasfalka szabadulva a juhnyájakra” – mondta Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökségi tagja, az Aranyponty Halászati Zrt. vezérigazgatója.

/infostart.hu/


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük