A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője részletesen elmondta, miért indokolt és szükséges a kormorángyérítés, és azt is, hogyan és honnan kerülnek Magyarországra, miért maradnak egyáltalán itt, iszonyú nagy kárt okozva. Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökségi tagja szerint a kárókatonák minden évben négyezer tonna halat pusztítanak el, de hatékony gyérítésük szinte lehetetlen.
Fotó: pecacsarnok.hu
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a tó teljes partvonalán megkapta az engedélyt a nagy kárókatonák gyérítésére – közölte honlapján a társaság. Tavaly 1808 ilyen állatot lőttek ki a halászok.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője szerint a kárókatona gyérítése indokolt, mert valóban nagyon sok ilyen madár érkezik külföldről, és óriási mennyiségű halat fogyasztanak el. A levadászásuk azonban nem egyszerű, mert nagyon okos állatok – tette hozzá Orbán Zoltán.
„A magyarországi kárókatona-fészkelőállomány alig 2500-2600 párra tehető, és csökkenő tendenciát mutat. Azok a madarak, amelyek nálunk érzékeny halgazdálkodási kárt tudnak okozni, Észak-Európából, Oroszország európai részéről érkeznek hozzánk hihetetlenül nagy számban” – mondta.
A jelenség hátterében az emberi tevékenység, illetve a klímaváltozás áll.
„30-50 évvel ezelőttig viszonylag korán, december második felére, január elejére befagytak a vizeink, az átvonuló kormoránok csak rövid ideig tudtak itt lenni, a vermelő halak a jégpáncél alatt biztonságban voltak. Fehér karácsonyunk sincs, alig-alig fagy a tél folyamán, ezek a kormoránok nem fognak továbbmenni déli irányba, itt maradnak, és amikor több százezres nagyságrendben vannak, gondot okozhatnak, nem véletlen, hogy lehetséges a gyérítés” – részletezte Orbán Zoltán.
A madár okosságát leírva Orbán Zoltán elmondta,
ezek képesek együtt halászni, hajtani a halakat,
ami azért éri meg számukra, mert ha egy-két kormorán talál egy nagy vermelő csapatot, akkor ott megéri közösen halászni. Persze nem csak a halfogyasztással okoznak kárt. „Kampós csőrük van, ezzel a vadászatuk során elmenekülő zsákmányukat is megsebzik, a sebek elfertőződnek, ami további halpusztuláshoz vezethet” – tette hozzá.
A gyérítési engedély lehet utólagos is, a tárgyévet követő február 28-ig kell bejelenteni. Kormoránt gyéríteni természetvédelmi (Natura 2000) területen is lehet. Orbán Zoltán azt is elárulta, a kormoránok
felismerik az autót, nagyon nehéz rájuk vadászni, arról már nem is beszélve, hogy csak acélsörétet lehet használni az ólommérgezés veszélye miatt. A kilövésnek mennyiségi felső korlátja nincs.
A kis kárókatona azonban a naggyal szemben fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint – mondta Orbán Zoltán.
Mint farkasfalka a juhnyájban
A kárókatona olyan szinten káros, hogy Herman Ottó magyar polihisztor azt írta róla: „kutya kötelessége minden halászó embernek ezt a férget agyonverni még fióka korában, mert mérhetetlen pusztítást okoz. Mindenkinél nagyobb károkat tud tenni a természetben.”
A kárókatona „falkában táplálkozik”, nincs akadály előtte az édesvizekben, 50 méter mélységig merül, kimeríti a halat, megeszi, legalább egyharmadát összeszántja, széttépi. „Olyan károkat okoz, mint ha farkasfalka szabadulva a juhnyájakra” – mondta Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökségi tagja, az Aranyponty Halászati Zrt. vezérigazgatója.
