Füstmentes Magyarország mintegy húsz éven belül, ez a kormányzati szándék – fejtette ki a Boon.hu-nak adott interjújában Lázár János.
A nemdohányzók védelméért felelős dohányügyi miniszterelnöki biztos beszélt az új típusú dohánytermékekről is. Szerinte majd csak 10-15 év múlva derül ki valójában, hogy igaz-e az az állítás, hogy az új típusú termékek kevésbé károsak. Előrevetítette, hogy új javaslatai keretében azt is meg kellene vizsgálni, hogy az új típusú dohánytermékek szabályozását miként lehetne tovább szigorítani.
A politikus azzal kezdte az interjút, hogy leszögezte: a dohányzás semmilyen módon nem szolgálja a közjót. Szerinte a dohányzás sérti mások alapjogát, mindenekelőtt a minden embert megillető egészséges élethez való jogot. „Ebből kiindulva is tettem le a kormány asztalára azt a – nagy vitát kiváltó – javaslatot, amely szerint Magyarországon meg kellene tiltani, hogy alanyi jog legyen a dohánytermékekhez való hozzáférés. Az eredeti javaslatom arról szólt, hogy akik 2020 után születtek, már akkor se vásárolhassanak cigarettát, ha betöltötték a 18. életévüket” – emlékeztetett a miniszterelnöki biztos, aki kitért arra is: tíz éve a felnőtt lakosság egyharmada dohányzott, ma már csak a negyede.
Azt is kiemelte, hogy a csökkenő tendencia alapján van ok a bizakodásra, de nagyon sok még a teendő.
Továbbra is együttesen kell alkalmazni a szabályozás, a tiltás, valamint az adóztatás eszközeit a megelőzés és leszoktatás fontos feladatával
– érvelt.
Lázár János arról is beszélt, hogy a dohányipar rendkívül innovatív, ami szerinte „nem csoda, hiszen a túlélése a tét”.
„Időben rájöttek, hogy a hagyományos füstölgő dohánytermékek helyett az új típusú, hevítéses dohánytermékek elterjesztésével vagy éppen más nikotinpótló megoldásokkal, mint például az e-cigi vagy a nikotinpárna, meg kell próbálniuk a fogyasztóikat átszoktatni, esetleg új fogyasztókat szerezni” – érzékeltette. Majd hozzátette:
A KORMÁNYOKNAK PEDIG AZ A DOLGUK, HOGY EZT A SZÁNDÉKOT IS KORLÁTOZZÁK.
„Nem véletlen, hogy Magyarországon – számos más uniós tagállammal ellentétben – az új típusú dohánytermékekre is van jövedéki adó. Sőt a gyerekek körében kapudrognak számító nikotinpárnát is a fogyasztási dohány jövedéki adójával terheljük, ezzel Magyarország azon három uniós állam egyike – Svédország és Észtország mellett –, amelyik adóval is próbál küzdeni az ellen, hogy e termékek a fiatalokat elcsábítsák” – emelte ki.
Hallom az érveket arról, hogy az új típusú termékek kevésbé károsak, ami ugyan jól hangzik, és talán nem is kizárt, de majd csak 10-15 év múlva derül ki valójában, hogy igaz-e.
„Addig sem hagyhatunk védtelenül senkit” – vetítette előre.
Hangsúlyozta azt is, hogy „a dohányzást ezért is vissza kell szorítani minden rendelkezésünkre álló törvényes eszközzel”. Azt elismerte ugyanakkor, hogy a hagyományos cigaretták jövedéki adója volt az egyetlen ellenpélda, ahol egyelőre elmaradtunk az unió által elvárt magasabb szinttől, ezért „a cigarettát terhelő jövedékiadó-emelés most egyszerre nemzeti érdek és külső kényszer”.”
A politikust kérdezték a dohányzás gazdasági következményeiről is, amivel kapcsolatban elmondta, hogy „közgazdasági alapvetés, hogy hazánkban a dohányzásból eredő költségvetési bevételek sajnos még mindig jóval alacsonyabbak, mint az egészségügyi kiadások”. „És ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy a beteg vagy idejekorán elvesztett polgártársaink a közös javaink megtermeléséből is kiesnek, akkor különösen elszomorító a kép” – fűzte hozzá.
Lázár János célja, hogy
2030-2035-REA FELNŐTTEK KEVESEBB MINT ÖT SZÁZALÉKA DOHÁNYOZZON.
Ennek kapcsán pedig felsorolta javaslatait is:
- szeretném, ha a dohányzást a járművekben is betiltanánk,
- a társasházak jogot kaphatnának arra, hogy eldöntsék: szabad-e az erkélyen vagy a ház előtt dohányozni akkor, ha az a lakótársakat zavarja,
- 2022-ben már minden cigaretta és cigarettadohány egységes csomagolást kap,
- meg kell vizsgálni továbbá azt is, hogy az új típusú dohánytermékek szabályozását miként lehetne tovább szigorítani.
