Magyarországon és az Európai Unióban is évről évre csökkenő tendenciát mutat a halálos balesetek száma, de az európai szinten 2050-re előirányzott teljesen balesetmentes közlekedés elérése még így is fényévekre van. A balesetek 90 százalékáért az autóvezetők a felelősek, amely az adatokat látva nem meglepő:
a Suzuki felmérése szerint a vezetők háromnegyede rendszeresen megszegi a KRESZ-szabályokat, de a szakértő szerint ennél még súlyosabb lehet a helyzet. A közlekedésbiztonság javítása komplex, sokszereplős feladat, például a 30 km/órás sebességkorlátozás, a modern vezetést támogató rendszerek és a szemléletformálás együttesen érhetik el a kitűzött célt.
2022 egyik legfőbb közlekedésbiztonsággal, balesetekkel kapcsolatos témája a vasúti átjárókban történt – jórészt halálos kimenetelű – szerencsétlenségek voltak. Kis túlzással nem telt el úgy hét, hogy az ország különböző pontjairól ne érkeztek volna elrettentő felvételek a felismerhetetlenségig összetört autóroncsokról, kisiklott vonatokról és a baleset után a vasúti átjárókban hagyott mécsesekről.
Az esetek rávilágítanak a hazai közlekedésbiztonság helyzetére, és az autóvezetők KRESZ-szabályokhoz való viszonyára. Kevés egyértelműbb, jobban szabályozott és egyben veszélyesebb közlekedési szituáció van, mint a vasúti átjárón való átkelés. Ha ott sem tartják be a járművezetők az alapvető szabályokat, akkor hol igen? A Suzuki és az Ipsos reprezentatív kutatása egyértelművé teszi:
szinte sehol sem
A válaszadók 75 százaléka szegte már meg a szabályokat, igaz inkább figyelmetlenségből, mintsem szándékosan, de az okok a rendőrségtől kapott csekk kifizetésekor nem sokat számítanak. A vezetők még talán túl elnézőek is voltak magukkal szemben, Rusznák András igazságügyi közlekedési szakértő szerint az említett 75 százalék valójában inkább 100,
NINCS OLYAN AUTÓVEZETŐ, AKI NE SZEGETT VOLNA SZABÁLYT, AKÁR OLYANOKAT IS, AMELYEKRŐL NEM IS TUD.
A tragikusnak tűnő képet a hivatalos statisztikák viszont jelentősen árnyalják. Míg a közbeszéd hajlamos a rossz hírekből romló tendenciákat kiolvasni, a Magyar Autóklub adatai szerint ezzel szemben a valóság az, hogy az idei első 10 hónapban 80-nal kevesebben haltak meg az utakon, mint 10 évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban, amely 20 százalékos javulást jelent.
A magyar utak biztonság szempontjából továbbra is Európa középmezőnyébe tartoznak, az Európai Bizottság jelentése alapján tavaly 1 millió lakosra 56 haláleset jutott, amely 10 százalékos javulást jelent, de
ÍGY IS ELMARAD AZ UNIÓ 44-ES ÁTLAGÁTÓL.
A rangsor elején hagyományosan skandináv országok állnak, Svédországban vezethetnek a legnagyobb biztonságban a sofőrök, 1 millió lakosra csak 18 közúti haláleset jutott, a legveszélyesebb utak pedig Romániában találhatók 93 közúti baleseti halál jutott 1 millió emberre. Ha egy családi nyaralás során kiemelt cél a biztonságos utazás, akkor mindenképp érdemesebb a Csíksomlyói búcsú helyett a göteborgi Way Out West fesztivált választani.
A SOFŐRÖK JELENTŐSEN TÚLBECSÜLIK SAJÁT VEZETÉSI KÉPESSÉGEIKET.
„Vizsgálattal is kimutatták, hogy a közúti járművezetők több, mint 65 százaléka az átlagnál jobb autóvezetőnek tartja magát. Belátható, hogy ez matematikailag sem lehetséges” – értékelte a közlekedők viselkedési mechanizmusát Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus.
Mivel mind a magyar, mind az európai balesetek 90 százalékáért valamilyen módon a vezetők a felelősek, ezért a vezetéstámogató rendszereken és a szigorúbb közlekedési szabályokon túl a közlekedés összes szereplőjének szemléletformálásra kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. A biztonságosabb közlekedés elérése érdekében a Magyar Suzuki kutatásában résztvevők 65 százaléka már gyerekkortól kötelezővé tenné a KRESZ-oktatást, 47,2 százalékuk szigorúbb büntetéseket szabna a szabályszegőkre, 44,4 százalék viszont úgy gondolja szükséges lenne az aktuális KRESZ-szabályok felülvizsgálata, korrekciója.
A Magyar Suzuki az alábbi előzékenységi javaslatokat fogalmazta meg a kampány keretein belül szakértőkkel közösen a közlekedés minden résztvevője számára:
