Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Mégis a legrosszabb halálozási mutatókkal rendelkeztünk – Meglepő dolgok derültek ki a Covid halálozási adatairól


A második és a harmadik COVID-19-hullám nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlen hazai halálozási mutatói miatt indokolt a magyar COVID-19-halálozási arányok területi különbségeinek alapos elemzése – írja a Területei Statisztika című folyóiratban megjelent cikkében Kovács László és Vántus Katalin.

A területi különbségek mögötti jelenségek feltárása segíthet megérteni a magas országos halálozás okait is. Ezt a témát járták körül a kutatók, akik számos tényezőt azonosítottak, amelyek befolyásolták a COVID-halálozást.

Magyarországon a járvány első hulláma mind a halálozási, mind a fertőzöttségi adatokban alig volt kimutatható, ám a második hullám már súlyosan érintette az országot, a harmadik hullámban viszont Európában a legroszszabb halálozási mutatókkal rendelkező országok között szerepeltünk.

Különösen a második és a harmadik hullám kedvezőtlen hazai halálozási mutatói indokolják azok magyarországi területi különbségeinek alapos elemzését.

A tanulmány a Nemzeti Népegészségügyi Központ által a COVID-19-járványról közzétett adatokat vizsgálja:

a fertőzöttek esetében 2021. február 14-ig, az elhunytak esetében 2021. március 4-ig terjedően.

A Budapesti Corvinus Egyetem szakértői korábbi tanulmányokat idézve bemutatják, hogy a magyar járások között akár háromszoros különbség is lehetett a fertőzés okozta halálozási arányban. A COVID-19 okozta magasabb halálozási arányokat az ország azon területein figyelhetjük meg, ahol egyrészt eleve alacsonyabb a születéskor várható átlagos élettartam, másrészt magasabb a krónikus betegek aránya, továbbá az ott élők egészségi állapota is rosszabb az országos átlagnál.

Elemzésük szerint Északkelet-Magyarországon, Közép-Magyarországon és a Dunántúlon is találhatók 8,27% feletti halálozási arányú járások. Ellenben az alsó decilis (2,86%) alatti halálozási arányú járások főleg Északnyugat-Magyarországra és Pest megyére koncentrálódnak.

A halálozási különbségek mögött számos ok húzódhat meg. Változatlan 65 éves és idősebb női népesség, az ápolók tízezer főre jutó száma, valamint leterheltség szerinti klaszterbe tartozás mellett, ha egy járásban 1%-kal nő a tízezer főre jutó álláskeresők száma, akkor a COVID-19- halálozási arány várhatóan 0,29%-kal emelkedik.

A pozitív irányú hatás feltehetően azzal magyarázható, hogy a munkanélküliség a járás népességének egészségi állapotára vonatkozó indikátorként alkalmazható.

Az a tény, hogy ennek az indikátorváltozónak a járó- és fekvőbeteg-ellátás állapotára és az időskorú népesség arányára vonatkozó változók mellett is szignifikáns COVID-19-halálozást növelő hatása van, megerősíti Páger Balázs és szerzőtársainak azon kezdeti következtetését, amely szerint a magasabb COVID-19-halálozási arányszámokat a társadalmi-gazdasági értelemben hátrányosabb területeken figyelhetjük meg.

Jellemzően az átlagos COVID-19-halálozási arány szintje a leterhelt aktív és egyéb osztályú kórházakkal rendelkező járásokban magasabb, azonos munkanélküliség, 65 éves és idősebb női népesség és az ápolók tízezer főre jutó száma mellett is.

Tehát, a modellünk alapján a COVID-19-járvány ezeket az eleve leterhelt kórházakkal rendelkező járásokat viselte meg a legnagyobb mértékben.

– mutat rá a tanulmányban Kovács László és Vántus Katalin.

Hiába volt a járások leterhelt aktív és egyéb kórházi osztályain országos átlag alatti a halálozási arány 2019-ben, a COVID-19-járvány a többi járáshoz képest magasabb halálozási arányokat okozott bennük, amiből arra következtethetünk, hogy az érintett kórházak erőforrásai kimerültek a járvány első két hulláma során.

Az átlag feletti leterheltségű aktív és egyéb osztályokkal rendelkező kórházak járásaiban a háziorvosi szolgálathoz tartozó ápolók tízezer főre jutó számának minden szokásos szignifikanciaszinten szignifikáns COVID-19-halálozási arányt csökkentő hatása van.

Forrás: Portfólió