Az Egyesült Államokban 2021 szeptemberében mintegy 4,4 millióan mondtak fel munkahelyükről, ami 242 ezerrel több, mint júliusban – közölte az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS). A felmondások annak ellenére történtek, hogy a Covid-19 világjárvány utáni gazdasági fellendülésben a legtöbb munkáltató folyamatosan toboroz. A tendenciát, hogy az emberek felmondanak, néhány európai országban is megfigyelték.

A felmondási ráta, vagyis a felmondások száma az adott hónapban a teljes foglalkoztatottság százalékára vetítve már 3 százalékra emelkedett szeptemberben, ami szintén rekordot jelent a 2000-ig visszamenő adatokban – írja a Bloomberg.

A felmondások száma több iparágban is növekedett, különösen a művészet, szórakoztatás és szabadidő, valamint az egyéb szolgáltatások és az állami és helyi önkormányzati oktatás területén. A szabadidős és vendéglátóiparban, a feldolgozóiparban és az egészségügyben rekordmagasra emelkedett a felmondók száma.

Az összes felvett munkavállaló száma szeptemberben alig változott, 6,5 millió volt, ami az egészségügy és a szociális segélyezés erősödésének köszönhető. A felvételi ráta változatlanul 4,4 százalék volt. Az elbocsátások száma alig változott, 1,4 millió volt.

Ráadásul a felmondási hullám nem is ér véget egyhamar: az amerikai munkavállalók negyede fontolgatja, hogy a következő 12-18 hónapban munkahelyet változtat vagy nyugdíjba vonul, ami a munkaerőpiac további változására utal.

A Washington Post múlt havi összefoglalója szerint a kilépési tendencia máshol is megfigyelhető volt. Az OECD-országokban közel 14 millióan léptek ki a munkaerőpiacról, akiket a “nem dolgozó” és a “nem keres munkát” kategóriába soroltak. Közép- és Kelet-Európa számos országában, valamint Németországban a szakképzett munkaerő csökkenését regisztrálták; ez azonban a jelentés szerint az erősebb szociális védőhálónak is köszönhető lehet.

A felmondások Magyarországon is egyre gyakoribbak, még ha ez nem is látszik a foglalkoztatási és munkaügyi statisztikákon. A fluktuáció oka, hogy bizonyos szektorok – például a turizmus és a vendéglátás – elveszítette vonzerejét. Ennek oka, hogy a járványügyi korlátozások miatt bizonytalan helyzetbe kerültek a dolgozók és kiszámíthatóbb munkahelyeket keresnek, amelynek nem dőlnek be egyből egy újabb karanténintézkedés után. A magyar vendéglátásból 40-50 ezer fő hiányzik, akik nagyrésze ott hagyta a szektort a harmadik hullám alatt. A másik ok pedig az, hogy a járvány miatt a dolgozók megbecsülik már a jobb munkakörülményeket, így sokan váltanak a cégek között.