Az Eurostat adatai szerint 33 százalékos áremelkedést mértek a zsír- és olajárban Magyarországon a tavalyi év azonos időszakához képest. Ezzel szemben Bulgáriában 1 százalékkal csökkentek az árak. Az emelkedés egyébként a tagállamok átlagához viszonyítva 10 százalékponttal magasabb.
Tavaly januárban egy kilogramm sertészsír körülbelül annyiba került, mint egy liter napraforgó-étolaj. Az árstopok bevezetése óta pedig majdnem háromszor annyiba kerül a zsír, mint az ársapkás étolaj.
A KSH LEGUTOLSÓ ADATAI SZERINT MÁRCIUSBAN MÁR 1000 FORINTNÁL IS TÖBBET KELLETT FIZETNI FÉL KILÓ ZSÍRÉRT.
A KSH adataiból egyébként az is kirajzolódik, hogy a zsírdrágulás főleg a szegényeket sújtja. A legkisebb jövedelmű kétmillió magyar ugyanis 61 százalékkal több állati zsiradékot fogyaszt, mint a legtehetősebb kétmillió – közölte az RTL Híradó.
Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója azt mondta az RTL Híradónak, hogy különböző költségnövelő tényezők hatottak egy időben.
Teljesen nyilvánvaló: minden árstop azt jelenti, hogy a maradék még fogyó termékkörben kell magasabb árat megállapítani, hogy a veszteséget finanszírozni lehessen
– magyarázta. A GKI szerint a megemelt különadó és az árstop miatti veszteségek áthárítása okozott kiugró drágulást Magyarországon.
Az RTL Híradó megkérdezte a kormányt is, miért kiugró az áremelkedés a termékkategóriában Magyarországon. Ők azt írták: a háború és az elhibázott szankciók miatt.
