Nevének eredete

Neve a szláv krasna melléknévből való, mely «szép vizet» jelent.^[1]

Elhelyezkedése

A folyó Romániában, az Erdélyi-középhegységben, a Meszes-hegység nyugati szélén, 565 méter magasságban eredKraszna mezőváros közelében és Magyarországon a Szamos torkolatának közelében ömlik a Tiszába (annak bal partján) Vásárosnamény és Kisvarsány között. Hossza 193 km (147 km Romániában, 46 km Magyarországon), vízgyűjtő területe 3142 km² (2255 Romániában, 887 Magyarországon). Románia területén a Krasznába ömlő patakok a Meszes- és a Bükk-hegységben eredő Balkány, Homoród, Tálna és Terep patak.

Legnagyobb mellékvize a jobbról érkező Homoród, amelynek egyik ága magyar területen az egykori lápot megkerülőKeleti övcsatornában folytatódik. Magyarországon több kisebb csatorna mellett az Ecsedi-láp vizét fogadja magába aLápi főcsatornán keresztül. A Kraszna az 1890-es évekig a Szamosba torkollott. Alsó szakaszát ekkor helyezték át oly módon, hogy napjainkban a Szamos torkolat alatt mintegy 3,5 km-nyire közvetlenül a Tiszába ömlik. (é. sz. 48° 08′ 16″,k. h. 22° 19′ 08″)

Települések a folyó mentén

Forrásvidéke

Csizér (Cizer), Perje (Pria), Palicka (Pleșca), Bagolyfalu (Hurez), Bogdánháza (Stârciu), Krasznahorvát (Horoatu Crasnei), Krasznatótfalu (Sârbi), Felsőszék (Sâg), Ballaháza (Mal), Krasznafüzes (Fizeș), Felsőbán (Ban), Alsóbán(Bănișor), Pecsely (Peceiu), Szilágynagyfalu (Nușfalău), Krasznahosszúaszó (Huseni), Ráton (Ratin), Kraszna(Crasna), Oláhkecel (Meseșenii de Sus), Magyarkecel (Meseșenii de Jos).

A krasznai víztározó után Szilágy megye határáig

Krasznarécse (Recea), Varsolc (Vârșolț), Szilágyperecsen (Pericei), Szilágysomlyó (Șimleu Silvaniei), Somlyócsehi(Cehei), Somlyóújlak (Uileacu Șimleului), Somlyógyőrtelek (Giurtelecu Șimleului), Krasznahídvég (Măcriște),Szilágylompért (Lompirt, Lampreten), Mojád (Moiad), Sarmaság (Șărmășag), Nagyderzsida (Bobota), Kisderzsida(Derșida).

Szatmár megyében

Girókuta (Giorocuța), Felsőszopor (Supuru de Sos), Alsószopor (Supuru de Jos), Ákos (Acâș), Gyöngy (Giungi), Krasznacégény (Teghea), Királydaróc (Craidorolț),Kőröstelep (Crișeni), Nagymajtény (Moftinu Mare, Maitingen), Gilvács (Ghilvaci), Kismajtény (Moftinu Mic), Domahida (Domănești), Kaplony (Căpleni), Kálmánd(Cămin, Kalmandi), Börvely (Berveni).

Magyarországon (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

Ágerdőmajor, Vállaj, Mérk, Tiborszállás, Előtelek, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Kocsord, Ököritófülpös, Győrtelek, Mátészalka, Ópályi, Szamosszeg, Nagydobos,Olcsva, Vitka, Vásárosnamény, Kisvarsány.

Története, jelene

A forrásvidék után, Kraszna és Varsolc között mesterségesen duzzasztva létrehozták a Kraszna-víztározót, amely a környék településeinek – köztük a megyeszékhelynek, Zilahnak (Zalău) – ivóvízellátását biztosítja. A víztározót a szilágyiak maguk közt Barázs néven emlegetik.

A Kraszna eredetileg az ecsedi lápon átfolyva a Szamossal egyesült, de az 1800-as évek végén, a láp lecsapolásakor,Kismajténytól kezdve a torkolatig új mederbe terelték. A folyó mentén összefüggő töltés csak a jobb oldalon van. Több csatornának a vizét is felveszi, így beleömlik a Kocsordi-főcsatorna, a Meggyes-Csaholyi főfolyás is.

Vízállása erősen ingadozó. Magyarországi szakasza nagyrészt szabályozott.