A koronavírus rejtélyes tüneteinek a hátterében egész más folyamatok húzódhatnak, mint azt korábban gondoltuk.
A koronavírus járványos terjedése óta különös tünetek egész sorát jegyezték fel a betegséget kezelő orvosok. A légzőszervi panaszok mellett egyesek mellkasi fájdalomról és izomfájdalomakról, míg mások a szaglás és ízlelés elvesztéséről számoltak be, illetve sok betegnél súlyos szívproblémák alakulnak ki szövődményként, amely a betegek egy részénél végzetesnek bizonyult. Hogy pontosan milyen folyamatok állhatnak az efféle tünetek mögött, az eddig nem volt egyértelműen tisztázott. Az Egyesült Államokban működő Oak Ridge Nemzeti Laboratórium egyik szuperszámítógépe azonban érdekes folyamatokra hívta fel a figyelmet, amely a kutatókat is közelebb hozta a betegség megértéséhez.
A The Scientist című lapban is közzétett cikk arról ír, hogy a Summit nevű számítógép – amely a legnagyobb számítási kapacitással bíró gépek egyike a világon – nagyjából egyhetes munkával közel két és fél milliárd genetikai kombináció elemzését végezte el. Ezek eredményeit felhasználva a kutatók a koronavírus szervezetre gyakorolt hatásait szerették volna tisztábban látni.
A súlyos tünetek kialakulása mögött eddig a citokin-viharnak hívott jelenséget gondolták a szakemberek. Hogy a kórokozókat visszaszorítsa, azimmunrendszeraktiválódik és az érintett területen gyulladásokat hoz létre. Szélsőséges esetben azonban ez a gyulladás olyan mértékűvé válik, amely már több kárt okoz a szervezetben, mint amennyi hasznot hajt. Az erek ilyenkor kitágulnak, hogy a védekező sejtek gyorsabban elérhessenek afertőzéshelyére, a tüdő azonban ennek hatására megtelhet folyadékkal és életveszélyes állapotot eredményezhet. A szervezet e káros túlreagálását nevezzük citokin-viharoknak, hatása pedig nem csak a tüdőt, de más szerveket is érintheti.
A szuperszámítógép adatai azonban a bradikinin rendszerek pályáiban is mutattak eltérést. A bradikinin egy olyan peptid, amelynek a vérnyomás szabályozásában és a gyulladások kialakulásában is szerepe van. Hogyha felszaporodik a szervezetünkben, az a citokin-viharhoz hasonló folyamatot indít el: az erek kitágulnak, nő az érfalak áteresztőképessége és folyadék kezd belőle szivárogni testszerte. Emiatt megnőhet a nyomás, ami a fejben szédülést és fejfájást eredményez, de ronthatja a szaglóképességet is, illetve a tüdőben lévő léghólyagocskákat is károsítja.
Ez a felismerés a koronavírus számos tünetét megmagyarázhatja és új kezelési módok előtt nyithatja meg az utat. A kutatást vezető Daniel Jacobson szerint a tünetek valószínűleg nem is a citokin-vihar, sokkal inkább a bradikinin-vihar következményei – írja az Elemental. Ez azért lehet jó hír, mert a bradikinin szinten tartásához már vannak kifejlesztve gyógyszerek. A kutatók most ezekkel a készítményekkel próbálják javítani a koronavírusos betegek állapotát.
