Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Jön az újabb nyugdíjemelés, de kiderült az is, mennyi adóemeléssel tervez a kormány


Az elszabaduló infláció miatt már lehet tudni, hogy júliustól lesz egy 3,9 százalékos pótlólagos nyugdíjkorrekció, és jó eséllyel novemberben is lehet újabb emelésre számítani.

“A költségvetés 2023-ban további 5,2 százalékos nyugdíjemeléssel számol, amely a rendszeres havi ellátáson felül a 13. havi nyugdíjra is érvényes” – írja a Költségvetési Tanács, amely a 2023-as büdzsét véleményezi. Idén júliustól 3,9 százalékkal egészítik ki a nyugdíjakat a kormány. Július után novemberben szinte biztosan várható újabb nyugdíjemelési korrekció. Ennek mértéke majd szeptemberben válhat ismertté – írja az MFOR.

Az index.hu cikke szerint a kormány csökkentené az államadósságot és a hiányt. Ehhez persze kell az is, hogy teljesüljön az idei évre várt bevételekhez képest 10,8 százalékkal több, mintegy 30,913 milliárd forintos bevétel. A kormány

  • a gazdálkodó szervezetektől 2990,9 milliárd forintot (2022-höz képest +38,1 százalék),
  • egyéb központosított bevételekből (útdíj, rehabilitációs hozzájárulás stb.) 682 milliárd forintot (2022-höz képest +1,5 százalék)
  • a fogyasztáshoz kapcsolt adókból 9120,2 milliárd forintot (2022-höz képest +17,3 százalék)
  • lakossági befizetésekből pedig 4198,2 milliárd forintot (2022-höz képest +42 százalék) tervez beszedni.
  • És mintegy 300 milliárd forintért értékesítene a Nemzeti Földalap.

A kiadási előirányzatnál összesen 33.265,2 milliárd forint szerepel, ami a 2022. évi előirányzatnál 16,5 százalékkal, míg a 2022. évi várható teljesítésnél 7,1 százalékkal nagyobb. A 2023. évi költségvetés kiadási prioritásai között is a rezsicsökkentés megőrzése, a családok támogatása és az idős emberek védelme áll – írja a Költségvetési Tanács.

A kormány tervei szerint mind az eredményszemléletű, mind a GDP-arányos strukturális hiány felette lesz a maastrichti kritériumokban rögzített 3 százaléknak, igaz, erre az Európai Unió a koronavírus-járvány és a háború hatásai miatt jövőre is lehetőséget ad. A tervezet szerint a kormányzati szektor eredményszemléletű hiánya 3,5 százalékra, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 3,3 százalékra csökken. A GDP-arányos hiányt pedig 4,5 százalékra tervezi letörni a kabinet. A KT szerint a hiánycél elérhető, ha a tervezett makrogazdasági pálya megvalósul, a tervezett kiadáscsökkentő és bevételnövelő lépéseket következetesen megvalósítják – és ha a gazdasági növekedésből származó költségvetési többletbevételeket – jó szokásától eltérően – a kormány nem költi el.

Az államadósságot a 2022. év végi 76,1 százalékról 2023 végére 73,8 százalékra csökkentené a kormány, igaz, azzal számolnak, hogy a központi költségvetés adósságán belül a devizaadósság aránya 2023 végére 23,4 százalékra növekedik majd.

Tervezett adóbevételek részletesebben

Ugyan egyelőre még nem nyújtotta be a Pénzügyminisztérium a parlamentnek a 2023-as évre vonatkozó adótörvény-módosításokat, azért a Költségvetési Tanács részletes véleményéből elég jó képet kaphatunk, az egyes adónemeknél milyen bevételi tervekkel számol a kormány. E szerint:

  • társasági adó: 792 milliárd forint (2022-höz képest +85 milliárd forint, +10,3%)
  • kisvállalati adó: 165,9 milliárd forint (2022-höz képest +25 milliárd, +17,6%)
  • kata: 226,8 milliárd forint (2022-höz képest +5%)
  • bányajáradék: 240 milliárd forint (2022-höz képest több mint háromszorosára nő)
  • energiaellátók jövedelemadója: 242,3 milliárd forint (2022-höz képest több mint négyszeresére nő)
  • pénzügyi szervezetek különadója: 337,9 milliárd forint (2022-höz képest közel ötszörösére nő)
  • kiskereskedelmi különadó: 172,7 milliárd forint (2022-höz képest +84%)
  • reklámadó: 15 milliárd forint (2022-ben nem kellett fizetni)
  • játékadó: 38,8 milliárd forint (2022-höz képest +17,7%)
  • közműadó: 53,4 milliárd forint (2022-höz képest nem változik)
  • áfa: 7061,4 milliárd forint (2022-höz képest +15,2%)
  • jövedéki adó: 1458,9 milliárd forint (2022-höz képest +16,6%)
  • regisztrációs adó: 18,7 milliárd forint (2022-höz képest +9,4%)
  • tranzakciós illeték: 323,5 milliárd forint (2022-höz képest +33,4%)
  • távközlési adó: 96,4 milliárd forint (2022-höz képest +71,8%)
  • biztosítási adó: 179,7 milliárd forint (2022-höz képest +54,9%)
  • turizmusfejlesztési hozzájárulás: 41,6 milliárd forint (2022-höz képest +19,5%)
  • légitársaságok adója: 30 milliárd forint
  • szja: 3733 milliárd forint (2022-höz képest +44,1%)
  • illetékbevételek: 261 milliárd forint (2022-höz képest +8,9%)
  • gépjárműadó (a megemelt cégautóadóval összevonva): 173,2 milliárd (2022-höz képest +84%)
  • szociális hozzájárulási adó + járulékok: 6636 milliárd forint (2022-höz képest +10,7%)