Az elszabaduló infláció miatt már lehet tudni, hogy júliustól lesz egy 3,9 százalékos pótlólagos nyugdíjkorrekció, és jó eséllyel novemberben is lehet újabb emelésre számítani.
“A költségvetés 2023-ban további 5,2 százalékos nyugdíjemeléssel számol, amely a rendszeres havi ellátáson felül a 13. havi nyugdíjra is érvényes” – írja a Költségvetési Tanács, amely a 2023-as büdzsét véleményezi. Idén júliustól 3,9 százalékkal egészítik ki a nyugdíjakat a kormány. Július után novemberben szinte biztosan várható újabb nyugdíjemelési korrekció. Ennek mértéke majd szeptemberben válhat ismertté – írja az MFOR.
Az index.hu cikke szerint a kormány csökkentené az államadósságot és a hiányt. Ehhez persze kell az is, hogy teljesüljön az idei évre várt bevételekhez képest 10,8 százalékkal több, mintegy 30,913 milliárd forintos bevétel. A kormány
- a gazdálkodó szervezetektől 2990,9 milliárd forintot (2022-höz képest +38,1 százalék),
- egyéb központosított bevételekből (útdíj, rehabilitációs hozzájárulás stb.) 682 milliárd forintot (2022-höz képest +1,5 százalék)
- a fogyasztáshoz kapcsolt adókból 9120,2 milliárd forintot (2022-höz képest +17,3 százalék)
- lakossági befizetésekből pedig 4198,2 milliárd forintot (2022-höz képest +42 százalék) tervez beszedni.
- És mintegy 300 milliárd forintért értékesítene a Nemzeti Földalap.
A kiadási előirányzatnál összesen 33.265,2 milliárd forint szerepel, ami a 2022. évi előirányzatnál 16,5 százalékkal, míg a 2022. évi várható teljesítésnél 7,1 százalékkal nagyobb. A 2023. évi költségvetés kiadási prioritásai között is a rezsicsökkentés megőrzése, a családok támogatása és az idős emberek védelme áll – írja a Költségvetési Tanács.
A kormány tervei szerint mind az eredményszemléletű, mind a GDP-arányos strukturális hiány felette lesz a maastrichti kritériumokban rögzített 3 százaléknak, igaz, erre az Európai Unió a koronavírus-járvány és a háború hatásai miatt jövőre is lehetőséget ad. A tervezet szerint a kormányzati szektor eredményszemléletű hiánya 3,5 százalékra, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 3,3 százalékra csökken. A GDP-arányos hiányt pedig 4,5 százalékra tervezi letörni a kabinet. A KT szerint a hiánycél elérhető, ha a tervezett makrogazdasági pálya megvalósul, a tervezett kiadáscsökkentő és bevételnövelő lépéseket következetesen megvalósítják – és ha a gazdasági növekedésből származó költségvetési többletbevételeket – jó szokásától eltérően – a kormány nem költi el.
Az államadósságot a 2022. év végi 76,1 százalékról 2023 végére 73,8 százalékra csökkentené a kormány, igaz, azzal számolnak, hogy a központi költségvetés adósságán belül a devizaadósság aránya 2023 végére 23,4 százalékra növekedik majd.
Tervezett adóbevételek részletesebben
Ugyan egyelőre még nem nyújtotta be a Pénzügyminisztérium a parlamentnek a 2023-as évre vonatkozó adótörvény-módosításokat, azért a Költségvetési Tanács részletes véleményéből elég jó képet kaphatunk, az egyes adónemeknél milyen bevételi tervekkel számol a kormány. E szerint:
- társasági adó: 792 milliárd forint (2022-höz képest +85 milliárd forint, +10,3%)
- kisvállalati adó: 165,9 milliárd forint (2022-höz képest +25 milliárd, +17,6%)
- kata: 226,8 milliárd forint (2022-höz képest +5%)
- bányajáradék: 240 milliárd forint (2022-höz képest több mint háromszorosára nő)
- energiaellátók jövedelemadója: 242,3 milliárd forint (2022-höz képest több mint négyszeresére nő)
- pénzügyi szervezetek különadója: 337,9 milliárd forint (2022-höz képest közel ötszörösére nő)
- kiskereskedelmi különadó: 172,7 milliárd forint (2022-höz képest +84%)
- reklámadó: 15 milliárd forint (2022-ben nem kellett fizetni)
- játékadó: 38,8 milliárd forint (2022-höz képest +17,7%)
- közműadó: 53,4 milliárd forint (2022-höz képest nem változik)
- áfa: 7061,4 milliárd forint (2022-höz képest +15,2%)
- jövedéki adó: 1458,9 milliárd forint (2022-höz képest +16,6%)
- regisztrációs adó: 18,7 milliárd forint (2022-höz képest +9,4%)
- tranzakciós illeték: 323,5 milliárd forint (2022-höz képest +33,4%)
- távközlési adó: 96,4 milliárd forint (2022-höz képest +71,8%)
- biztosítási adó: 179,7 milliárd forint (2022-höz képest +54,9%)
- turizmusfejlesztési hozzájárulás: 41,6 milliárd forint (2022-höz képest +19,5%)
- légitársaságok adója: 30 milliárd forint
- szja: 3733 milliárd forint (2022-höz képest +44,1%)
- illetékbevételek: 261 milliárd forint (2022-höz képest +8,9%)
- gépjárműadó (a megemelt cégautóadóval összevonva): 173,2 milliárd (2022-höz képest +84%)
- szociális hozzájárulási adó + járulékok: 6636 milliárd forint (2022-höz képest +10,7%)
