Változik a kórházak finanszírozása, és bevezetnek egy teljesítményre ösztönző elemet is – jelentette be Takács Péter új egészségügyért felelős államtitkár a Népszava beszámolója szerint a Magyar Kórházszövetség Kongresszusának zárónapján.

A napilap azt is megjegyzi, hogy a kongresszus hangulata és tapasztalatai alapján az ágazat új vezetése – Pintér Sándor belügyminiszter, Takács Péter államtitkár és Jenei Zoltán országos kórházi főigazgató – nagyobb bizalmi tőkével indul, mint amit Kásler Miklós orvos miniszternek sikerült kivívnia a regnálása alatt.

Az államtitkár pénteki előadásának főbb üzenetei:

• a nyárra a részletes ágazati stratégiai munkaanyagokat olyan formába hozzák, hogy azokat a szakmai szervezetekkel meg tudják osztani,
• csak úgy tudunk előremenni, józan megfontolt változásokat csinálni, ha állandó párbeszéd van az ápolókkal, védőnőkkel, háziorvosokkal, szakdolgozókkal,
• megismételte: csak olyan megoldási javaslat kerülhet a kormány elé, amiben egyetértenek, amit támogatnak a szakmai szervezetek is,
• az első és legfontosabb feladat az egészségügyi intézmények finanszírozásának rendbetétele,
• ezen a területen a nagy lépések közül egy, a lakosságarányos keretek meghatározása már tavaly megtörtént,
• összehasonlították az azonos szakmai portfóliójú kórházak gazdálkodását, és az ezer lakosra jutó közfinanszírozásukban viszont óriási különbségeket találtak. Az arányosítás, a durva gazdálkodási különbségek eltüntetése „gyors lépésben” meg fog történni.
• Ökölszabályt említett példaként: ha például 78 helyen van sebészet és az derül ki, hogy azok átlagosan 18 százalékos hiányt termelnek, akkor ott az ellátásért járó összeget 18 százalékkal növelik.
• E területen már előrehaladott tárgyalásaik vannak a Pénzügyminisztériummal.
• A nyáron fokozatosan megszüntetik az intézményekben az átlagfinanszírozást, legelőbb a szakrendelők, majd a kórházak, s végül a krónikus és rehabilitációs ellátók kerülnek sorra.
• Hogy milyen finanszírozás lesz helyette, arra csak utalást tett. Az ellátóknak járó közfinanszírozás egy része fix összegként kerülhet az egyes intézmények kasszájába.
• Bizonyos báziselemként ismerik el azokat a tevékenységeket, amelyeket pusztán azért kell fizetni, mert a kórház nyitva van. Ezek közé sorolta a víz-, gáz-, áram díjakat, a takarítást, a portaszolgálatot.
• Így például, ha az épület működtetése egy adott kórháznak a finanszírozásában 50 százalék, és csak 50 százalékos a teljesítménye, akkor összesen 75 százalékos havi ellátmányt kap – magyarázta a lapnak az államtitkár.
• Áttekintik a várólista-szabályozást.

• Arról is beszélt kérdésre válaszolva, hogy nagyon pontosan le kell határolni a köz- és a magánellátás szabályait.
• Felvetette: ha van szabad műtéti kapacitás, miért ne nyújthatna kiegészítő díjért magánellátást egy közkórház?
• Van béradóssága a kormányzatnak az ápolókkal, valamint a gazdasági-műszaki területen dolgozókkal szemben, ám mint mondta, ennek a rendezéséhez előbb forrást kell szerezni.