Az idei évre vonatkozó várakozások egyik sarokpontja, hogy a reálkeresetek immár növekedésnek indultak, és ez beindíthatja a fogyasztás bővülését, állapítja meg idei első konjunktúrajelentésében a Kopint-Tárki. A kutatóintézet szerint idén a bruttó keresetek 10% körüli mértékben emelkedhetnek. A jelentés azonban megjegyzi, hogy negatív kockázatot jelenthet az a lehetőség, hogy a munkáltatók számottevő hányada az erőteljes dezinflációra való tekintettel vonakodhat majd az ekkora mértékű béremeléstől – bár a nagy nemzetközi cégek bérmegállapodásaival kapcsolatos szórványos híradásokból ilyen tendenciák egyelőre nem láthatók. Pozitív kockázatként a Kopint-Tárki szerint figyelembe vehető a bejelentett kiugró pedagógusbér-emelés, habár ez utóbbi tényleges mértékét illetően is vannak bizonytalanságok.
Lesznek-e további hatósági áremelések?
Az infláció kapcsán Palócz Éva kiemelte: „nagyjából 5% körül alakulhat idén az infláció, amennyiben nem éri a gazdaságot valamilyen komolyabb sokkhatás”. Ha a 2023-ban megfigyelt havi áremelkedési ütem folytatódna, illetve a keresleti korlátok enyhülése miatt kissé emelkedne is, akkor az 2024-ben 4,5%-os éves fogyasztói árindexet eredményezne – olvasható a konjunktúrajelentésben. Az elemzés azonban azt is megjegyzi, hogy a Pénzügyminisztérium december végi jelentésében 5,2%-os éves inflációt jelzett előre.
Összességében a kutatóintézet azzal számol, hogy az éves árindex – pótlólagos központi áremelések nélkül – 5% alatt lehet. Ha azonban a költségvetés feszített helyzete – 2024-ben a GDP-arányos hiány kedvező esetben is 4% lesz – további központi áremeléseket vált ki, akkor az infláció mértéke 5-6% között alakulhat. Jelenleg például még beláthatatlan, hogy a közlekedési tarifák átalakítása milyen inflációs hatást vált ki, jegyzi meg a Kopint-Tárki elemzése.
A reálbérek idei emelkedésének mértékéről a Kopint-Tárki vezérigazgatója elmondta: „ha azt tételezzük fel, hogy a bérek nominálisan 10% körüli mértékben emelkednek – ami a minimálbér decemberi növelése alapján indokolt – akkor nagyjából 5 százalék körüli reálbér-emelkedés várható idénre.” Ennek ellenére a kutatóintézet arra számít, hogy
A HÁZTARTÁSOK FOGYASZTÓI MAGATARTÁSA AZ ÉV NAGY RÉSZÉBEN ÓVATOS MARAD, ÍGY IDÉN A MAGÁNFOGYASZTÁS 2,5-3%-OS BŐVÜLÉSÉT VÁRJA A KOPINT-TÁRKI.
Az infláció mérséklődésével párhuzamosan a jegybanki alapkamat vonatkozásában a kamatcsökkentés folytatására számít a Kopint-Tárki, előrejelzésük szerint idén 5-6% körüli szintre eshet a ráta a jelenlegi 10,75%-ról. A kutatóintézet úgy látja: a lakossági kamatok további várható mérséklődése csak lassan és korlátozottan fog a lakosság hitelfelvételi kedvének élénkülésével járni.
A belföldi kereslet húzhatja a növekedést
Idén főként a belföldi kereslet fokozatos újraéledése táplálhatja majd a GDP növekedését a kutatóintézet szerint. Előrejelzésük azt mutatja, idén 2,7%-kal bővülhet a magyar gazdaság.
A kormány által jelzett 4-5%-os növekedés teljesen irreálisnak tűnik.
– mondta Palócz Éva. Kiemelte:
Ha a kormánynak lenne pénzügyi lehetősége arra, hogy iszonyatosan sok pénzt nyomjon a gazdaságba, valószínűleg akkor sem tudna 4-5%-os növekedést elérni, részben azért, mert vannak rajta kívülálló tényezők.
A háztartások beruházásait például nem tudja befolyásolni, a CSOK-ot pedig éppen most szigorították meg. Látszik ez a húzd meg, ereszd meg politika: szeretnének többet költeni, élénkíteni a gazdaságot, de folyamatosan jelentkezik ennek a költségvetési korláta is – jegyezte meg Palócz Éva.
2025-ben 3,5%-os GDP-növekedést vár a kutatóintézet, azonban ezzel kapcsolatban a Kopint-Tárki vezérigazgatója kiemelte: ez az előrejelzés jelentős bizonytalanságra épül. „Idénhez képest a jelenleg nagyon rossz állapotban lévő beruházási kereslet élénkülhet, de a költségvetési korlátok 2025-re ugyanúgy jellemzők lesznek, ami a gazdaság növekedését jelentősen fékezi majd” – tette hozzá.
Az ipari termelés alakulása kapcsán az intézet konjunktúrajelentése azt állapította meg, hogy a tavalyi 5% körüli visszaesés után idén 4% körüli növekedés remélhető, bár az exportpiacok alakulása bizonytalannak tekinthető. Az építőiparban pedig az idén is stagnálás, vagy csak nagyon szerény bővülés várható.
A belföldi piaci viszonyok javulása a belföldi orientációjú vállalatok beruházási aktivitására is ösztönzőleg fog hatni, de jó eséllyel ez a hatás mérsékelt marad. Élénkítően hathat viszont az is, hogy 2023 vége felé az EU az uniós források egy nem jelentéktelen hányadát felszabadította.
Szerényen nőhet az export
A háztartások javuló jövedelmi helyzete, a lassan élénkülő belföldi kereslet és a felemás állami ösztönzés hatására a kutatóintézet várakozása szerint idén a beruházások szerény ütemben, 3-3,5%-kal bővülhetnek. Prognózisuk szerint a vállalati beruházások volumene idén főként a keresleti viszonyok javulása (és kisebb mértékben a kedvező kamatkörnyezet) miatt nőhet. Bár a Kopint-Tárki ehhez azt is hozzáteszi, hogy e növekedés inkább csak az év második felében indul majd be. Az alacsonyabb kamatok – és esetleg a CSOK megemelt hitelösszegei – némileg a háztartások beruházási aktivitását is fokozhatják – miközben az állami beruházások esetében inkább stagnálásra számít a kutatóintézet. Kérdés, hogy a bejelentett kínai nagyberuházások mikor indulnak meg, és azok milyen mértékben élénkítik az aggregált vállalati beruházásokat, illetve milyen importnövekménnyel járnak együtt, ami viszont csökkenti a beruházásélénkülés kedvező hatását a GDP növekedésére.
A BELFÖLDI KERESLET FELÉLEDÉSE MIATT A KUTATÓINTÉZET AZZAL SZÁMOL, HOGY AZ IDÉN AZ IMPORT NÉMILEG BŐVÜLNI FOG.
Az export vonatkozásában pedig világgazdasági bizonytalanságok miatt a Kopint-Tárki nagyon mérsékelt, 3% körüli bővülést vetít előre 2024-re, amelyet az importnövekedés megközelítőleg azonos dinamikája kísér majd. Az export idei alakulása kapcsán azt emelte ki a kutatóintézet, hogy csupán szórványos jelek utalnak a külső kereslet közeljövőbeli helyreállására, miközben a továbbra is szűntelenül halmozódó geopolitikai feszültségek közepette romlásra is bőven van esély. Emiatt a nettó export csupán minimális mértékben fogja elősegíteni a gazdaság bővülését.
