Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Egyre rosszabb állapotú a hazai víziközmű-hálózat: idén is komoly ellátási zavarokra kell felkészülni a vízszolgáltatásban


Korábbi becslések 1000 és 3000 milliárd forint közé teszik azt az összeget, amelyből el lehetne végezni a rendkívül rossz állapotú hazai víziközmű-hálózat rendbetételét, a munka azonban belátható időn belül biztosan nem kezdődik meg. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a tavaly év végi kormányzati intézkedések alapján idén legfeljebb 100 milliárd forint állhat rendelkezésre karbantartási célokra, ami tűzoltásra is alig elegendő.

Hosszú évek tétlensége után a kormányzat a tavalyi év végén végre tett néhány lépést annak érdekében, hogy a rendkívül rossz állapotú hazai víziközmű-hálózat karbantartására jusson némi pénz. Arról széles körű szakmai konszenzus van, hogy az infrastruktúra annak következtében pusztult le rendkívüli mértékben, hogy a rezsicsökkentés címszó alatt befagyasztott fogyasztói árakból egyetlen szolgáltató sem tudta kitermelni a hálózati karbantartás költségeit. Ez a helyzet a kormány tavaly év végén hozott döntésével némileg változik: a nem lakossági fogyasztóknak az idei évtől egységesíti az állam a nem lakossági felhasználók víz- és csatornadíjait: január elsejétől nettó 576 forintot (bruttó 732 forintot) kell fizetni az ivóvíz köbméteréért és nettó 881 forintot (bruttó 1119 forintot) a szennyvízelvezetésért. Ezek mellé bejön egy alapdíj is, amely az átfolyási átmérőtől függően ivóvíz esetén havonta 841 forint és 609 ezer forint között, szennyvíz esetén havi 1661 forint és 1 millió 204 ezer forint között szóródhat. Az Energiaügyi Minisztérium decemberi közleménye szerint a 2024. január elsejétől érvényes egységes alap- és fogyasztásarányos díj a nem lakossági területen jelenleg létező több mint 900-féle víz- és csatornadíj helyébe lép, kiegyenlítve a legalacsonyabb és a legmagasabb tétel közötti, akár 49-szeres különbséget. A díjak mértéke országszerte eltérő mértékben módosul. Az idei évtől működik a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap, amely arra hivatott, hogy fedezetet nyújtson a víziközmű-fejlesztésekre.

Ám arról, hogy ez a szisztéma pontosan miként is fog működni – mekkora bevételek és kifizetések várhatók, mely szolgáltatók lesznek befizetők és melyek kedvezményezettek – mindeddig kevés konkrétum jelent meg a sajtóban, ezért a vonatkozó jogszabály értelmezéséhez a Víz Koalícióhoz fordultunk. A szervezet szakértője, Kecskés Károly lapunknak kifejtette: a tavaly év végén hozott rendelet alapján összesen nyolc víziközmű-cég – közülük két fővárosi – összesen 22 milliárd forintot fizet be 2024-ben, ám az alap összesen 99 milliárd forintot fizethet ki idén. Az ugyanakkor nem világos, hogy a be- és kifizetések közötti 77 milliárdos különbözetre az állam milyen forrást fog találni. Az viszont kiolvasható a jogszabályból, hogy ezen az összegen 29 társaság osztozhat. A Víz Koalíció összesítése szerint minden állami tulajdonú regionális víziközmű-társaság néhány milliárdos kompenzációra számíthat, de például a nagyobb területet lefedő Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. 9,5, az Alföldvíz Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt. 10,99, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. 15 milliárd, a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. pedig közel 11,5 milliárd forintot kaphat az idei évben.

Hogy mire elég ez az összeg? Kecskés Károly szerint legfeljebb tűzoltásra, a hálózat ugyanis szerte az országban rendkívül rossz állapotban van, amit mutat, hogy a hálózati vízveszteség országos átlagban 25 százalékosra tehető. A szakértő szerint arra is fel kell készülni, hogy a jelenlegi hideg időjárás miatt több helyen is üzemzavar várható, hiszen a már évtizedek óta csereérett, rugalmatlan eternit vezetékek a hőmérséklet-ingadozás miatti talajmozgásokban elrepedhetnek. Karácsony előtt néhány nappal ez történt Érd és Diósd térségében, ahol nagyobb terület – több ezer ember – maradt napokig vízellátás nélkül.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük