Jelenleg több mint 25 millió magyar név szerepel egy központi adatbázisban, de ez folyamatosan bővülhet, ha az idős kutatók szert tesznek a digitális készségekre, a kormány pedig rendezi a kutathatóság jogi környezetét.
Egy tavaly év végén megjelent kormányrendelet értelmében több mint 100 év anyakönyvi kivonatait digitalizálják 2022-ig. Reicher Péter, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület ügyvezető elnöke hiánypótlónak nevezte a csaknem félmilliárd forintos fejlesztési forrást jelentő állami segítséget.
„Mindenkinek régóta vágya az, hogy akár otthonról kutathassa őseit egy központi adatbázisból. Ha létrejön ez, akkor az álmunk, a családfakutatás megvalósulhat” – vázolta Reicher Péter.
De a helyzet azért nem (volt) ilyen egyszerű. Többfajta nehézséggel állnak szemben a kutatók.
„Az egyik az, hogy
egy digitalizált világban az idős, nyugdíjas korú kutatóknak az új eszközök használatát meg kell ismerniük,
ez viszont kiváló lehetőség arra, hogy akár generációkon átívelő összefogással megszerezzék a szükséges digitális készséget. A másik az, hogy el kell érniük az egyes családfa-adatbázisokat, amelyek jelenleg különböző helyeken vannak” – mutatott rá.
