Most az orosz-ukrán háború sokkolja a piacokat, de hosszú távon a klímaváltozás megállítása miatt is többet kellene fizetni az élelmiszerért. Szükség lehet egy új támogatási rendszer kidolgozására – véli a hvg.hu-nak nyilatkozó szakértő.
Húsvét előtt derült ki, hogy a tojás is drágul: az ünnepek előtt átlagosan 10-15 százalékkal többet kell érte fizetni. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke is jelentős áremelést harangozott be az ünnepek előtt, Éder Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a világpiacon néhány hét alatt bekövetkezett 60 százalékos drágulásnak előbb-utóbb meg kell jelennie az üzletekben is.
Most az áremeléseket túlnyomórészt az orosz–ukrán háború következményeként könyveljük el, de szakértők szerint a háború befejeztével sem rendeződik vissza a piac. Egyfelől a jelenleg igen bizonytalannak tűnő békemegállapodás után is feltehetően egy hidegháborús környezetre készülhetünk, másfelől a mezőgazdaság zöld programja is drágulást hozhat, és hozott volna háború nélkül is.
A G7 bolti felmérésében 11,71 százalékos áremelkedést tapasztalt az idén és a tavaly februári árak között. A tavalyi és az idei márciusi árak között már 21,6 százalék volt a különbség. A G7 cikkében vázolt árnövekmények összehasonlításából elég egyértelműen az látszik, hogy a féltucatnyi hatósági áras termék bevezetése egy szemernyit sem tűnik hatékony eszköznek, és még az átmenetinek látszó árrobbanásra sem orvosság.
Raskó György agrárközgazdász a háztartások oldaláról megközelítve azt állapította meg, hogy a jövedelemarányos fogyasztás is nő: a 2000-es években még a jövedelmük 20 százalék alatt költötték a családok élelmiszerre, ez 2010 után felment 24-26 százalékra is, az agrárközgazdász becslése szerint pedig rövidesen a 30 százalékot is biztosan eléri, ez a növekedés nyilvánvalóan a kisebb jövedelmű háztartásokban még ennél is magasabb lehet. Magyarországon a minimálbér idei 20 százalékos emelése ideig-óráig volt elég a száguldó infláció kompenzálására, mostanra jórészt felzabálta a drágulás a jövedelmek emelkedését. Az élelmiszerek egy része, húsok, tej, tojás, már korábban az 5 százalékos áfa körébe került, de azért itt is van még mozgástér, hogy az infláció hatásait csökkentse a kormány, ugyanis az Európai Unió decemberben hagyta jóvá, hogy a tagországokban a zöldség-gyümölcs szektorban akár nullaszázalékos forgalmi adót is be lehessen vezetni.
Drágulás minden áron
Az áfacsökkentés azonban nem feltétlenül hoz hosszú távon fogyasztóiár-csökkenést, hiszen a termelők inkább saját veszteségeik csökkentésére tarthatják vissza a forgalmi adók összegét. Újabb megoldás lehet a zöld előírások visszafogása. Az EU a háborús ársokk tompítása miatt a zöldítési előírások egy részét visszatolta a fiókba. Az ukrán és a szankciók miatt az orosz gabonaexport miatti hiány részbeni feloldására az európai gazdálkodók engedményeket kaptak, nem kell ugaroltatniuk, azaz nem kell pihentetésre kihagyni területeket, hanem lehet vetni. Ha a vetés mellett dönt egy termelő, akkor is megkapja a zöldítésért járó támogatást. Raskó szerint az engedménnyel az idén 300 ezer hektárral, jövőre 500 ezer hektárral növelhető az európai termőterület, ami egy hektáronkénti 8 ezer tonnás hozammal számolva 4 millió tonna plusztermést jelent, ennyivel enyhíthető az árakat a csillagos égbe röpítő gabonahiány. Tehát a zöld programot módosítva, rövid távon sikerülhet valamelyest enyhíteni az inflációs nyomáson, környezetvédelmi szakemberek viszont zsákutcát emlegetnek. Ők az eddigi export-import függőség fennmaradását látják az eddigi intézkedésekben, holott hosszú távon éppen az élelmiszer-termelésben az önrendelkezés jelenthetne megoldást Európa számára. A zöld álláspont szerint az imént említett felmentés és a növényvédőszer használatának csökkentése érdekében tett lépések megállítása, amelyről éppen jelenleg folynak az egyeztetések, újabb zsákutcába tereli a mezőgazdaságot.
