Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Egyre nagyobb bajban a magyarok: az ország fele kevesebb, mint 1500 forintból vesz ételt naponta


Miközben a háztartások havi átlagos jövedelme nettó 551,5 ezer forintra emelkedett, a felük maximum 100 ezer forintot költ élelmiszerre. Az érintett családok tagjaira átlagosan naponta legfeljebb 1333 forint jut – írja az economx.hu.

Fotó: Huszár Dávid| Forrás: Népszava

Ennek legfőbb oka, hogy a háztartások többletjövedelmüket inkább megtakarítják, azaz nem költik el, hanem tartalékokat képeznek – fogalmazott az Economx érdeklődésére Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet Fogyasztói Barométer legfrissebb felmérésének legfőbb következtetését kiemelve.

A háztartások alapvető fogyasztásra (élelmiszerre, alkoholmentes italra, lakásfenntartásra vagy közlekedésre) fordított kiadásai 2024 márciusában átlagosan nettó 260 ezer forintra rúgtak, amely csupán 5 ezer forinttal haladja meg a decemberi adatot.

Az alapvető fogyasztáson túli fogyasztásra egy átlagos háztartás nettó 288,5 ezer forintot költhet, amely a havi elkölthető pénzmennyiség 53 százaléka.

Kicsit elmerülve még a részletekben, láthatjuk, hogy 2024 márciusában a háztartások átlagosan

  • 143,5 ezer forintot költöttek élelmiszerre és alkoholmentes italokra,
  • lakásfenntartásra és háztartási energiára átlagosan 80 ezer forintot,
  • míg közlekedésre 36,5 ezer forintot.

Élelmiszerre a háztartások körülbelül fele (45 százalék) 100 ezer forintot vagy annál kevesebbet költ havonta.

Lakásfenntartásra és rezsire a háztartások 43 százaléka 50 ezret vagy kevesebbet költ havonta, míg közlekedésre a háztartások 59 százalékának kiadása 30 ezer vagy ennél is kevesebb volt.

Alapvető fogyasztáson túli, vagyis egyéb fogyasztásra a magyar háztartások 288,5 ezer forintot költhetnek. Nemzetgazdasági szinten alapvető fogyasztásra tehát nettó 1041 milliárd, míg alapvető fogyasztáson túli fogyasztásra nettó 1155 milliárd forint juthat.Szembetűnő ugyanakkor az is, hogy a háztartások 45 százaléka 100 ezer forintnál kevesebbet költ élelmiszerre, ami átlagosan 2,5 fővel számolva is azt jelenti, hogy naponta maximum 1333 fordítanak ezekben a háztartásokban élelmiszerre. Az körülbelül másfél kilogramm kenyér az ország fele számára.

Talabér Krisztián ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a háztartások decemberhez képest enyhén (3 százalékkal) többet költöttek élelmiszerre márciusban, amely a lassuló infláció tényét erősíti. Decemberben nagyjából pont ugyanennyi volt azon háztartások aránya, amelyek 100 ezer forint alatt fordítottak élelmiszerre.

A kérdőíves kutatás során azok a háztartások, amelyek 100 ezer forint alatt költenek élelmiszerre, gyakorta válaszoltak még az 50, a 60, és a 80 ezer forint megjelölésével, de ehhez az információhoz azt fontos hozzátenni, hogy hány fős háztartásról van szó

– magyarázta a politológus-közgazdász.

A Nézőpont Intézet elemzője szerint inkább a kisebb háztartások költenek kevesebbet élelmiszerre. Mivel az élelmiszerek fogyasztása alapvető fogyasztásnak minősül, ezért ennek a fogyasztástípusnak a változása rendkívül rugalmatlan, hiszen az élelmiszervásárlást nem lehet megspórolni. Az alapvető fogyasztáson túli fogyasztás esetén van igazán jelentősége a jövedelmi ötödök közötti különbségnek – magyarázta az elemző.

 


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Don`t copy text!