Miközben a háztartások havi átlagos jövedelme nettó 551,5 ezer forintra emelkedett, a felük maximum 100 ezer forintot költ élelmiszerre. Az érintett családok tagjaira átlagosan naponta legfeljebb 1333 forint jut – írja az economx.hu.
Ennek legfőbb oka, hogy a háztartások többletjövedelmüket inkább megtakarítják, azaz nem költik el, hanem tartalékokat képeznek – fogalmazott az Economx érdeklődésére Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet Fogyasztói Barométer legfrissebb felmérésének legfőbb következtetését kiemelve.
A háztartások alapvető fogyasztásra (élelmiszerre, alkoholmentes italra, lakásfenntartásra vagy közlekedésre) fordított kiadásai 2024 márciusában átlagosan nettó 260 ezer forintra rúgtak, amely csupán 5 ezer forinttal haladja meg a decemberi adatot.
Kicsit elmerülve még a részletekben, láthatjuk, hogy 2024 márciusában a háztartások átlagosan
- 143,5 ezer forintot költöttek élelmiszerre és alkoholmentes italokra,
- lakásfenntartásra és háztartási energiára átlagosan 80 ezer forintot,
- míg közlekedésre 36,5 ezer forintot.
Élelmiszerre a háztartások körülbelül fele (45 százalék) 100 ezer forintot vagy annál kevesebbet költ havonta.
Lakásfenntartásra és rezsire a háztartások 43 százaléka 50 ezret vagy kevesebbet költ havonta, míg közlekedésre a háztartások 59 százalékának kiadása 30 ezer vagy ennél is kevesebb volt.
Talabér Krisztián ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a háztartások decemberhez képest enyhén (3 százalékkal) többet költöttek élelmiszerre márciusban, amely a lassuló infláció tényét erősíti. Decemberben nagyjából pont ugyanennyi volt azon háztartások aránya, amelyek 100 ezer forint alatt fordítottak élelmiszerre.
– magyarázta a politológus-közgazdász.
A Nézőpont Intézet elemzője szerint inkább a kisebb háztartások költenek kevesebbet élelmiszerre. Mivel az élelmiszerek fogyasztása alapvető fogyasztásnak minősül, ezért ennek a fogyasztástípusnak a változása rendkívül rugalmatlan, hiszen az élelmiszervásárlást nem lehet megspórolni. Az alapvető fogyasztáson túli fogyasztás esetén van igazán jelentősége a jövedelmi ötödök közötti különbségnek – magyarázta az elemző.
