A legendás Báthoriak várkastélya ma Magyarország egyik legszebb reneszánsz műemléke. A hajdani erődítményből csak az egykori ebédlőépület maradt fenn, a termeiben berendezett nagyszabású panoptikum a Báthori család legendáit és korát eleveníti fel.

 A várkastély története

Először 1549-ben tesznek említést a várkastélyról, Nyírbátor névadói, a Báthori család 1500 körül építtette át és bővíttette ki az addig ott állt szerényebb udvarházat. A jelentős várkastély a tulajdonos Báthori család kihalásával egyre romosabb állapotba került, a XVIII. században már csak az északi szárny egy része, az egykori ebédlőépület állt, azt is magtárként hasznosították, a többi épületmaradványt lebontották.

A régészeti feltárások után végül 2006-ban építették újjá a várkastélyt, azóta látogatható. Műemlékvédelmi körökben meglehetősen megosztó volt a Báthori várkastély rekonstruálása, hiszen puszta feltételezések alapján álmodták újjá a reneszánsz stílusú kastélyt az egykori barokk magtár épületéből. A felújítás során egy teljesen új épület alakult ki, amelyről nehéz első látásra megmondani, hogy mi eredeti és mi imitált.

A várkastély és a panoptikum

A meglepően kicsi, udvarház méretű loggiás épület igen jól néz ki, termeiben találjuk a panoptikumot, míg tetőterében egy modern konferencia-központot alakítottak ki.

A várkastély 2009 óta ad helyet a Báthori Panoptikumnak, melyet meglátogatva egy csodálatos időutazásnak lehetünk részesei. Öt jelenetben lehetünk tanúi a Báthori családot érintő jeles eseményeknek, 45 életnagyságú, korhű viseletbe öltöztetett figura jeleníti meg a XIV – XVII. század legfontosabb történéseit, és kelti életre a család több „hírhedt” tagját és más történelmi személyiségeket.

Az egyik jelenetben a kenyérmezei győztes csata utáni pillanatok elevenednek meg Báthori Istvánnal, Kinizsi Pállal, a diadalt ünneplő katonákkal és a török foglyokkal.

A másikban a nevezetes bátori egyezmény megbeszélésébe pillanthatunk bele, míg a legérdekesebb jelenetben Báthori Erzsébetvesz vérfürdőt a szűz lányok véréből.