Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Az árstop miatt kongatják vészharangot: Kompenzációt várnak a baromfitartók, mert júliusban tönkremehetnek


Egyre több vállalat szeretné emelni az árakat Magyarországon a GKI felmérése szerint. Az energiaárak elszállása, az alapanyag- és nyersanyagárak emelkedése, illetve a bérköltségek növekedése is felfelé hajtja az árakat.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az iparban, az építőiparban és az üzleti szolgáltatásokban sem akart az elmúlt 20 évben annyi cég árat emelni, mint most. A kiskereskedelemben tartósan magas szinten áll a drágítást tervezők száma. Miután az eddigi emelések ellenére sem csökken a kereslet, ezért könnyen megvalósíthatók az áremelési szándékok.

Az építőipari cégek 77%-a, az iparvállalatok 66%-a, míg a szolgálatószektor 63%-a tervezett áremelést áprilisban. A GKI Gazdaságkutató felmérése szerint az elmúlt 20 évben egyszer sem volt ilyen magas azoknak a cégeknek az aránya, amelyek az árak növelését tervezték. A kiskereskedelmi szektorban sem enyhül a nyomás, tízből hat vállalat drágábban szeretné adni a termékeit a jövőben, mint most.

Július elejéig még kitart az ágazat, de támogatás nélkül fél éven belül megszűnhet a hazai csirketartás – ezt a csirketartókat tömörítő Magyar Broilerszövetség elnöke, Bárány László mondta a Magyar Nemzetnek.

A július eleji időpont emlegetése nem véletlen, szerdán jelentette be Orbán Viktor, hogy addig meghosszabbítják a csirkemellre és a csirke far-hátra is érvényes élelmiszerárstopot. Bár a hatósági ár betartása a kiskereskedőkre vonatkozik, annak hatását a termelők is megérzik: Bárány szerint Nyugat-Európában jelenleg a madárinfluenza okozta hiány miatt 2300-2400 forintért lehet eladni a csirkemell kilóját, itthon viszont csak 1650 forint körüli áron kerül ez a húsféle a boltok polcaira.

Magyar Broilerszövetség elnöke a kormánypárti lapban arról beszélt, hogy akármeddig nem lehetne emelni az árat, mert annak van egy plafonja, ami fölött a fogyasztás azonnal elkezdene csökkenni. Szerinte ugyanakkor 1900-1950 forintos árat megengedne a fizetőképes kereslet itthon.

A Magyar Baromfi Terméktanács elnöke már az élelmiszerárstop meghosszabbításának bejelentése előtt kongatta a vészharangokat. Szerinte a jóval a valódi költségek alatt maximált árú termékeket inkább exportpiacokra vihetik a baromfifeldolgozók, ezért

eltűnhet a boltokból a hazai csirkehús.

A hazai csirketartók egy része már valóban inkább külföldi felvásárlónak adja el az árut, hogy kevesebb legyen a vesztesége – magyarázza Bárány, aki szerint

az elmúlt hetekben megjelentek Magyarországon a lengyel feldolgozók, akik tíz-húsz százalékkal magasabb árat kínálnak a csirkéért, mint a hazai vágóüzemek.

A hazai csirketartókat tömörítő szervezet elnöke úgy véli, a csirketartók joggal várnak valamilyen kompenzációt, „hiszen a csirketáp legalább olyan drága, mint a kacsa- és libatáp, ahogyan a gáz és a villanyáram sem kerül kevesebbe”. Bárány többek között amellett érvelt, hogy:

  • azonnali támogatásra van szüksége az ágazatnak, ezt szerint lehetne abból a 6,4 milliárd forintos EU-s krízisalapból finanszírozni, amit a kormány ígérete szerint az állattenyésztés megsegítésére szánnak;
  • kedvezményes hitelre lenne szüksége a hazai állattartóknak és az igazoltan a magyar tenyésztőket ellátó takarmánykeverő üzemeknek, mert drágul a gabona;
  • és cseh mintára az egész Európai Unióban sürgősen be kellene szüntetni a bioetanol üzemanyagokba történő bekeverését.

Az baromfisok érdekképviselőjeként nyilatkozó szakember szerint több aggasztó dolog is azt mutatja, hogy csökken a magyar csirketermelés. Egyrészt tavasszal három kisebb vágóhíd is bezárt, másrészt húsz százalékkal csökkent idén a Baromfi Terméktanácsba regisztrált termelők létszáma.