Nem csak arról döntött a kormány, hogy milyen szabályok szerint fog működni Magyarország az elkövetkező 30 napban, hanem arról is, hogy kiken és milyen formában próbál segíteni az országvezetés a második idei lezárás idején.
Több szakmát megsegít a kormány arra a 30 napra, amíg – egyelőre – elrendelt korlátozásokat. Így például a szállodákat, vendéglátóhelyeket, színházakat.
Az egyik leginkább megsegített terület a turizmus: az állam ugyanis megtéríti a már lefoglalt, de most törölni kényszerült szálláshely-bevételek 80 százalékát.
A felsorolásban szerepelnek mindazon ágazatok és foglalkozás körök, amelyeket a krízis most ténylegesen megrokkant: a vendéglátás, az előadóművészet, a különböző szolgáltatói szektorok, és kulturális tevékenységeket folytató vállalatok. Szerepelnek a sorban az amatőr sporttelepeket és szabadidős tevékenységet működtető cégek, és a konferenciaszervezők is, tehát mindenki, akinek a munkája most ellehetetlenül – írja a 444.
A kormány a sportegyesületeket is megsegíti
Egyrészt a sportolók és a sportegyesületben dolgozók bruttó bérének felét az állam állja bértámogatás formájában, másrészt pedig a bruttó bérre rakódó szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást teljes egészében elengedi erre az egy hónapra a kormány.
A rendelet a sportegyesületi tevékenységet, illetve a sportlétesítmény működtetését végző kifizetőket, vállalkozásokat, helyeket célozza. Szóval a sokszor millió forintos havi bért felmarkoló focisták után a sportegyesület jelentős bértámogatást kap – írja a 24.hu. Meg persze a többi sportágra is érvényes a kormányzati segítség.
Az összes bérköltség több mint felére rúg a kormányzati segítség.
A 444 hozzáteszi, az ezüstérmes Fehérvár tavalyi 9,5 milliárdos árbevételéből kevesebb mint 300 millió jött be a jegyek után. Alig 3 százalék. Miközben a csapat bérköltsége évente 4,4 milliárd forint, azaz havonta 366 millió forint. Ha nem is emelkedtek tavaly óta a fizetések Fehérváron,
az ezüstérmes klub most novemberben akár jó 180 milliós bértámogatásra is jogosult lehet.
A Ferencvárosnál vannak egyébként a legmagasabb bérköltségek – írja a lap. Ők már tavaly 5 milliárd felett jártak.
A 444 hozzáteszi, hogy már két éve 3,3 millió forint volt az átlagfizetés az NB1-ben. Tehát ha azon a bázison számolunk, a magyar állam akkor is több mint 1,6 millió forintot vállal át idén novemberben a több száz élvonalbeli focista fizetéséből – miközben egyébként a maradék 1,6-ot a klubok már eleve közvetetten állami forrásokból „teremtik elő” – írja a lap.
