Több építésügyi és településrendezési kormányrendeletet módosítottak az év elejétől, változott a TÉKA és az építésügyi eljárási rendelet is, ami az építési engedély megszerzését is érinti – írja a Hóvége.

Építési engedély szükségessége ettől függ

Egy melléképület építési engedély kötelezettsége két dolgon múlik:

• kell-e hatósági eljárás (engedély vagy bejelentés)
• szabad-e oda építeni egyáltalán (HÉSZ, településkép, beépíthetőség).

Idén változott pár szabály, de a lényeg ugyanaz: ha országosan nem engedélyköteles is, a helyi rendeleteknek is meg kell felelni. A TÉKA szabályrendszerbe bekerült egy új zöldfelületi beszámítási sor (kinyúló épületrész alatti zöldfelület 30%-os beszámítással), ami megkönnyíti a zöldfelületi minimum elérését.

Melléképület és melléképület között is lehet különbség

A TÉKA keretszabály, amely fogalmakat és elhelyezési-településrendezési elveket ad. Az, hogy engedély vagy egyszerű bejelentés kell egy építéshez, esetleg egyik sem az a hatályos építésügyi eljárási szabályok függvénye.

A sorrend tehát:

• először az eljárási kategória,
• aztán helyi elhelyezhetőség.

A TÉKA logikája szerint a kis melléképületek (kerti tároló, sufni) sok esetben nem esik engedély vagy egyszerű bejelentés alá. A legfontosabb kérdés az, hogy 35 m² alatt marad-e az összes hasznos alapterület, és befér-e a magassági korlátok közé. Azonban ettől függetlenül a helyi szabályok (HÉSZ) betartása is kötelező.

35 m² feletti, de legfeljebb 60 m² nagyságú melléképületnél az egyszerű bejelentés a megoldás, a magassági korlátok betartása mellett. Ha a melléképület túl nagyra nő, vagy a magassága meghaladja a rendeletben meghatározott határt, akkor a hagyományos építési engedély szükséges. A HÉSZ azt dönti el, hogy az adott telken hol van építési hely, mennyi a megengedett beépítettség, mennyi zöldfelületet kell tartani, és lehet-e előkertbe vagy oldalkertbe melléképületet tenni.