Az egészségügyi dolgozók sűrűsége egy fontos mérőszám, amelyet az ENSZ a fenntartható fejlődési célok közé sorolt. Egy 2016-os WHO-tanulmány megállapította, hogy az egészségügyi munkaerő bővítése javítja a gazdasági növekedést is. A magyarok Európában e területen az átlag alatt teljesítenek.
forrás: MTI/Vasvári Tamás
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022-es becslése a forrásországtól függően a gyakorló orvosokat vagy az összes regisztrált orvost tartalmazhatja.
Az európai országok közül Belgium, Grúzia és Ausztria vezetik a rangsort. A magyarokat a bolgárok is megelőzik.
A dél-amerikai országokból, Uruguay és Argentína került be a legjobb 10-be.
Eközben nyolc afrikai országban kevesebb, mint 1 orvos jut 10 000 lakosra. Az Africa Report szerint az orvostanhallgatók a kontinensről külföldre költöznek, hogy befejezzék tanulmányaikat, de gyakran nem térnek vissza.
A Zöld-foki Köztársaság, egy 10 szigetből álló kis nemzet Afrika partjainál kiugró eredményt mutat, 10 000 lakosra 44,6 orvos jut. Az ország 1975-ös függetlenné válása óta nagy a fejlődés az egészségügyi szolgáltatások bővítésében. Ezzel egyidőben a várható élettartam 56-ról 75-re nőtt, a csecsemőhalandósági ráta pedig 108-ról 15-re csökkent 1000 születésenként.
A G7 országok közül a németek és az olaszok vezetnek 10 000 főre 42–45 orvos jut. Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban 31 és 32 között van ugyanez az arányszám. Japánban és Kanadában lényegesen kevesebb 25–26 orvos lát el 10 000 lakost.
