Építészeti reformkorba léptünk! – ezekkel a szavakkal méltatta közösségi oldalán Lánszki Regő építészeti államtitkár, hogy az Országgyűlés elfogadta a magyar építészetről szóló törvényt. A törvény szövege pénteken a Magyar Közlönyben is megjelent.
alapelvek amelyekkel az építészek munkája „kiszabadul a számok és szabályok fogságából”, és a minőség, a kreativitás irányába mozdulhat el
A legfintosabb változások:
- a helyi főépítészek és tervtanácsok jogköre nagyobb lett, hogy érdemben tudjanak beavatkozni, annak érdekében, hogy a településképhez méretében, anyaghasználatában, minőségében és megjelenésében illeszkedő új épületek szülessenek.
- megtiltották további külterületek belterületbe vonását, és bevezetésre kerül a zöld területek megőrzését és növelését szolgáló tanúsítvány
- adókedvezmények vehetők igénybe a műemlékek felújítására és hasznosítására
- támogatásokkal segíti a kormányzat a használaton kívüli területek és elhagyott épületek felhasználását.
Korábban Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy a törvény egyik lehetséges hatása a meglévő ingatlanállomány felújítása, modernizálása lehet. Úgy vélte, hogy az elmúlt időszakban az új építmény kivitelezése gyakran gyorsabb és költséghatékonyabb lehet, mint a felújítás. Különösen Budapestre, de a kétezres évek óta Győrre is igaz, hogy a kifelé terjeszkedés miatt a nagyváros már több ponton összeér az agglomerációs településekkel, és ez a trend kezd megjelenni Debrecen esetében is. A törvény egyik célja lehet tehát az összeépülés ilyesfajta korlátozása.
