Újabb járvány fenyegeti a világot, már a vakcinagyártók is készülnek

Az Európai Unió 24 tagállamában kell most a védekezéshez kapcsolódó intézkedéseket fenntartani, ami elsősorban az állattartó telepek szigorúbb járványvédelmi előírásait jelenti. Magyarországon jelenleg csak szórványosan üti fel a fejét a madárinfluenza, egy-egy lokális állattartó telepet érintő fertőzésekkel. Hazánkban tehát jelenleg nincs járvány, de a helyzet – főleg a tavaszi időszakban – gyorsan megváltozhat.

Rossz hír, hogy elsősorban a magas patogenitású, vagyis a súlyosabb lefolyású madárinfluenza törzseket mutatták ki az elmúlt két évben a megfertőződött madarakból. Eleinte egy új, feltehetőleg Kínából indult vírustörzset (H7N9) azonosítottak, de ma már az embert is megfertőzni képes H5N1 törzs a domináns.

A jelenlegi járvány azért tekinthető súlyosabbnak az eddigieknél, mert a vadon élő madárpopulációkban terjedt el.

Míg a baromfitartó telepeken a járvány megjelenését követő gyors intézkedésekkel meg lehet akadályozni a terjedést, addig a vadon élő madarak – kiemelten a vándormadarak – rendkívüli fertőzésforrást jelentenek.

A madárinfluenza most a tengeri madarak, elsősorban a sirályfélék között terjed. Emiatt a következő hónapokban a baromfitartók állománya is nagyobb veszélynek lesz kitéve, mivel a költési időszakban a tengerpartokról a kontinens belsejébe húzódnak a fertőzésnek kitett fajok – derül ki az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) közös helyzetértékeléséből.

A madárinfluenza nem szereti az embert, de nem is kíméli

A madárinfluenza világszerte egyre nagyobb területen jelenik meg. Ez aggasztja a tudósokat, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kifejezte aggodalmát egy február végén rendezett nemzetközi konferencián.

A WHO szerint ha a Covid-19 világjárványt követően egy újabb hasonlóan fertőzőképes vírus emberek közötti gyors terjedéséről félnünk kell, akkor az egyértelműen a madárinfluenza

– számolt be a Politico.

A szárnyasokat támadó vírus kifejezetten a madarak között terjed gyorsan, és noha kevésbé fogékonyak rá az emlősök, és korábban nem volt jellemző más állatok között a terjedés, egyre több rendkívüli eset lát napvilágot. Ennek oka, hogy

a vírus nagyon gyorsan képes változni, a mutációk között pedig bármikor megjelenhet egy olyan törzs, amely már könnyedén kapcsolódik az emberi szervezethez.

Nem újdonság, hogy a H5N1 vírustörzs megbetegítheti az embert is, ám ez meglehetősen ritka: az elmúlt két évtizedben mindössze 900 megbetegedést regisztráltak világszerte. Aggasztó ugyanakkor, hogy a magas patogenitású madárinfluenzával megfertőződött emberek mintegy fele bele is halt a betegségbe.

Az érintettek szinte minden esetben a vírusfertőzésben elhullott állatokkal érintkeztek úgy, hogy nem viseltek egyéni védőfelszerelést.

Bármikor kitörhet az újabb pandémia

Paul Digard, az Edinburghi Egyetem virológiai professzora a brüsszeli lapnak úgy fogalmazott, a madárinfluenza a világ egyik leggyorsabban változó vírusa. Az igazi kockázatot az jelentené, ha egy ember egyszerre kapná el az emberek és a madarak között terjedő influenzavírust.

A vakcina már létezik, de van egy kis gond

Richard Webby, a WHO Állatinfluenza Ökológiájával Foglalkozó Tanulmányok Központjának igazgatója úgy becsül, hogy öt-hat hónapba telhet a hagyományos technológiákkal egy olyan vakcina előállítása, amely a jelenleg keringő H5N1 törzset célozza meg. Létezik ugyanakkor már engedélyezett vakcina, de az nem egy-egy altípust céloz, hanem a komplett H5 törzset, így hatékonysága kérdéses.

Szintén fejtörést okozna, hogy a vakcina gyártásához honnan állna rendelkezésre elegendő mennyiségű tojás, mivel a madárinfluenza súlyos pandémiává fejlődése és az emberi érintettség tovább súlyosbítaná a madárpopulációkban is a fertőzöttséget.

Megoldás lehet a Covid-19-járványban már tesztelt mRNS-vakcinák alkalmazása, amelyek gyártásához nincs szükség tojásra, ráadásul jóval rövidebb idő alatt rendelkezésre is állnak.

A Moderna már az idén megkezdi a pandémiás madárinfluenza elleni vakcina klinikai vizsgálatait az mRNS-technológiát alkalmazva – idézte a Politico Raffael Nachbagauert. A Moderna fertőző betegségekért felelős ügyvezető igazgatója hozzátette, ha szükség lesz vakcinára, akkor azt akár két hónap alatt is piacra lehet majd dobni.

A madarak védelmére nem jó a védőoltás

A madárinfluenza ellen létezik ugyan olyan védőoltás, amelyet a madaraknak fejlesztettek, de azokban az országokban, ahol eddig nem volt folyamatosan jelen a vírus, nem vált gyakorlattá a vakcinázás. Ráadásul a fogyasztók jelentős része is tartózkodik a vakcinázott állati termékek fogyasztásától.

Míg Kínában általános gyakorlat a csirkék vakcinázása, addig az Európai Unió, az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság állattartói nem alkalmaznak védőoltást. Ez a szemlélet egyelőre nem várható, hogy gyökeres fordulatot venne, főleg azért, mert

a baromfitartók számára hozzáférhető oltás rendkívül drága, ráadásul a betegségnek sokkal inkább kitett víziszárnyasok, például a kacsák védelmére nem alkalmas.

Brüsszel már sejt valamit?

Noha eddig még nem volt téma a madárinfluenza esetleges világjárvánnyá fejlődésének veszélye, az Európai Bizottság már két közös beszerzési szerződést is kötött – a GSK-val és a Seqirus UK-val – a pandémiás influenza elleni oltóanyagok vásárlására egy lehetséges világjárvány kitörésére.

Ennek értelmében a legkorábbi szállítások nyolc héttel azután indulhatnak el, hogy a vakcinagyártó megkapja azt a pandémiás vírustörzset, amely a járványt okozó konkrét változatot célozza meg.

Egyelőre ugyanakkor még nem kell tartani a madárinfluenza emberek közötti terjedésétől, de az embereknél magas lázzal és más influenzaszerű tünetekkel járó betegséget okozó vírus viselkedése, vagyis a gyors változása, mutálódása a tudósok szerint komoly aggodalomra ad okot.