A legfrissebb adatok szerint jelentősen, ötödével csökkent a közbeszerzések értéke az első félévben. Kovács Lászlóval, a Közbeszerzési Hatóság áprilisban kinevezett új elnökével többek között arról beszélgettünk, vajon a koronavírus-járvány lassította-e le a folyamatokat, vagy inkább arról van szó, hogy megfogyatkozott az elosztásra váró EU-s forrás. A szakembert arról is kérdeztük, hogyan áll Magyarország jogszabályi háttér szempontjából más EU-országokhoz, vagy a régióhoz képest.
A legfrissebb adatok szerint jelentősen, ötödével csökkent a közbeszerzések értéke az első félévben. Ennyire lelassította a folyamatokat a koronavírus, vagy inkább az áll a háttérben, hogy kifutóban a 2014-2020-as EU-s ciklus, kevés már az elosztásra váró pályázati forrás, így a közbeszerzések volumene és darabszáma is csökken?
2020 első hat hónapjában összesen 3746 közbeszerzést folytattak le hazánkban, 1346 milliárd forint értékben. A koronavírus járvány gazdasági aktivitásra kifejtett negatív hatása jól látható, hiszen
az eljárások száma körülbelül a negyedével, az értéke pedig mintegy az ötödével csökkent 2019 első félévével összehasonlítva.
A havi adatokat megvizsgálva látszik, hogy az eljárások száma idén a koronavírus-járvány időszakában csökkent jelentősen. Az EU-s finanszírozást tartalmazó eljárások aránya mintegy 10 százalékponttal volt kevesebb, mint 2019 első hat hónapjában, ugyanakkor itt értékarányban nem történt változás az előző év azonos időszakához képest, mivel továbbra is megközelítőleg 30%-os hányadot tesz ki azon közbeszerzések értéke, amely európai uniós támogatáshoz köthető.
Mennyire volt felkészülve a hatóság az idei évben kialakult speciális helyzetre?
A veszélyhelyzet alatt is zavartalan volt a működés, az ellenőrzések, az állásfoglalások kiadása nem szenvedett késedelmet.
Fontos, hogy ebben a bizonytalan helyzetben is segítsük a közbeszerzési eljárások szereplőit, ezért az egészségügyi helyzet alakulásához igazodó formában, de a megszokott rendszerességgel folytattuk és szeretnénk folytatni például a Közbeszerzési Akadémia keretében oktatási tevékenységünket is. A járványügyi helyzethez alkalmazkodva például júliusban online konferenciát is tartottunk, amelyre közel 600 érdeklődő regisztrált.
Mit gondol, mennyire nevezhetőek eredményesnek a válsághelyzet miatt eszközölt közbeszerzések?
Hatékonyan zajlott minden folyamat. Minden veszélyhelyzettel kapcsolatos közbeszerzési eljárást ugyanúgy megvizsgáltunk, körültekintően és kiemelt gyorsasággal, miközben a hirdetménnyel induló eljárások esetében a hirdetményellenőrzési tevékenység is folyamatos volt.
Voltak olyan közbeszerzések, amelyek a szűkös időkeret miatt esetleg nem kellően átgondolva zajlottak?
Jogi szempontból tudjuk csak megítélni, abban pedig nem volt semmi átgondolatlan. Megjegyezném, hogy eddig nem érkezett semmilyen jelzés a beszerzések esetleges szabálytalanságával kapcsolatban, de ha lesz ilyen, azt természetesen meg fogjuk vizsgálni.
A védőeszközök beszerzésére egyébként hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás formájában került sor.
Március-június között 9,2 millió 3PLY sebészi maszkot, 1,1 millió FFP2 minősítésű maszkot, 300 ezer izolációs ruhát, 100 ezer orvosi szemüveget, 100 ezer sapkát, 225 ezer egészségügyi védőruhát, 2000 érintésmentes digitális hőmérőt, 200 ezer arcpajzsot, valamint 100 ezer lábzsákot szereztek be az ajánlatkérők. Fertőtlenítőszereket az említett időszakban nettó 390 millió forintért rendeltek, a koronavírus elleni védekezés keretében, sor került továbbá 56 NIV és 140 IV lélegeztetőgép beszerzésére.
Nem lett volna szükséges ezeknél közbeszerzést kiírni?
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás is közbeszerzés. Az Európai Unió közbeszerzési irányelvei alapján a jogi környezet lehetővé tette a védekezéssel összefüggő beszerzések esetén a közbeszerzési szabályoktól való eltérő beszerzést a kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagjának egyedi mentesítése alapján. Ilyen esetben tehát nem volt szükséges nálunk sem a közbeszerzési eljárás lefolytatása, ahogy több más EU-s tagállamban sem a bevezetett hasonló rendelkezéseknek köszönhetően.
Az egészségügyről szóló törvény 2020. június 18. napjával módosított rendelkezése lehetővé teszi egy esetleges egészségügyi válsághelyzet esetén az egyedi felmentést, amikor nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni.
A járvány adhat erre felmentést?
A felmentéseket sosem a helyzet hozza, hanem a kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagja, azaz a miniszterelnök, vagy az a személy, akire ezt a jogát a miniszterelnök delegálja.
A járvány indokot szolgáltathat egy ilyen felmentéshez, de a felmentés megadásában a Közbeszerzési Hatóságnak nincsen szerepe.
Áprilisban választották meg a szervezet elnökének, de korábban évekig főtitkári pozícióban dolgozott. Milyen konkrét fejlesztési tervei vannak a következő évekre? Melyek azok a pontok, amelyeken mindenképp változtatni szeretne?
A hatóság ellenőrzési tevékenységének erősítésével szeretnénk hozzájárulni a közbeszerzési jogsértések megelőzéséhez és a közbeszerzési jogalkalmazók jogkövető magatartásának erősítéséhez. Ebben a vonatkozásban kiemelt jelentőséggel bír a hirdetményellenőrzési feladatkör, amely lehetővé teszi az ellenőrzés során a tipikus, illetőleg az egyedi hibák kiszűrését a hirdetményekben, és azok hiánypótlás útján történő kijavíttatását.
Mivel az ajánlatkérők a hiánypótlási felhívásban jelzett problémákat rendszerint orvosolják, az előzetes kontroll számos jogsértést, illetve a közbeszerzési eljárás lefolytatására alkalmatlan vagy jogellenes tartalmú hirdetmény közzétételét akadályozza meg.
Hasonló jelentőségű a szerződésellenőrzési tevékenység, amelyet a jövőben szeretnénk tovább erősíteni. A hatóság munkájának alapja a prevenció, azaz a közbeszerzési jogsértések megelőzése tanácsadással, támogatással. A lényeg a kommunikáció – mi abban hiszünk, hogy ha szabálytalanságra bukkanunk, és elmagyarázzuk, miért nem jó, amit az ajánlatkérő szeretne, még meg lehet győzni szakmai érvekkel a helyes megoldás alkalmazásáról.
Vannak olyan változtatások, amiket főtitkárként szorgalmazott, de akkor még nem voltak meg a megvalósításhoz szükséges eszközei, lehetőségei?
Nem igazán. A főtitkár elsősorban a Közbeszerzési Hatóság szakmai vezetője, így a szakmai változásokra a lehetőségek korábban is adottak voltak. Noha elképzelhető, hogy az elnök a szakmai kérdésekkel már nem tud olyan mélységben foglalkozni, mint a főtitkár, hiszen a teljes szervezet irányítása az ő feladata, ugyanakkor miután én alapvetően szakemberként kerültem ehhez a szervezethez 15 évvel ezelőtt, ezért nagyon bízom benne, hogy a szakmai kérdésekkel a továbbiakban is fogok tudni foglalkozni.
Jogalkalmazóként mennyire van lehetősége alakítani a közbeszerzésekhez kapcsolódó jogszabályokon?
A Közbeszerzési Hatóságnak törvényben meghatározott kötelezettsége figyelemmel kísérni a közbeszerzési törvény szabályainak érvényesülését, jogában áll kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását. A Közbeszerzési Hatóság ezen kívül véleményezi a közbeszerzésekkel és a hatóság működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket, valamint jogszabály-koncepciókat.
Igyekszünk élni a lehetőségekkel, rendszeresen fogalmazunk meg javaslatokat a közbeszerzési jogszabályok módosítására,
és véleményezzük a jogszabálytervezeteket, valamint jogszabály-koncepciókat.
Mennyire tartja hatékonynak, naprakésznek a jogszabályokat? Hogy állunk a jogszabályi háttér szempontjából más EU-országokhoz, vagy a régióhoz képest?
Hazánk az elsők között ültette át az új uniós közbeszerzési irányelveket 2015-ben. A közbeszerzések átláthatósága uniós összehasonlításban kiemelkedő.
A közbeszerzési eljárások azonban még mindig hosszúra nyúlnak, és bár a tavalyi évhez képest van rövidülés, EU-s összehasonlításban még mindig nagyon le vagyunk maradva.
Az átláthatósághoz kapcsolódóan fontos kiemelni, hogy a TED (az Európai Unió Hivatalos Lapja) adatai alapján Magyarország esetében az eljárást megindító vagy meghirdető felhívások és az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmények közel azonos arányban jelennek meg. Ugyanezen szempontból több más európai országot vizsgálva (többek között Belgium, Norvégia, Írország, Görögország, Luxemburg, Svájc, Svédország, Finnország, Ausztria, Olaszország, Franciaország, Németország, Románia) ez az arány jelentősen alacsonyabb.
Mivel az uniós statisztikák alapját képező adatbázis az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményekre épül, a fentiekben említett hiányos feltöltés következtében, ezeknek az uniós statisztikáknak a megfelelősége aggályos.
A magyar jogszabályi háttér egyedi megoldásai közül kiemelendő a Közbeszerzési Hatóság által végzett hirdetményellenőrzés: ez a tevékenység az Európai Unióban ilyen formában alig néhány tagállamban létező folyamatba épített ellenőrzési forma, melynek lényege, hogy a Közbeszerzési Hatóság két munkanapon belül lektorálja az Európai Unió Hivatalos Lapjába és a napi szerkesztésű magyar Közbeszerzési Értesítőbe kerülő hirdetményeket.
A hirdetményellenőrzési tevékenység hozzájárul az átláthatóság és a jogszerűség növeléséhez. Ennek a tevékenységnek az erősítése, ahogy korábban is említettem már, az idei év egyik hangsúlyos célkitűzése.
A másik ilyen egyedinek tekinthető jogalkotói megoldás, hogy az uniós tagállamok közül a közbeszerzési szerződések teljesítésének és módosításának a közbeszerzési szabályoknak való jogi, műszaki és szakmai megfelelőségének ellenőrzését kizárólag a Közbeszerzési Hatóság végzi.
Ez azért fontos, mert a többi tagállam csak a szerződés megkötéséig ellenőriz, míg a hatóság 2015 novemberétől végzi a szerződések teljesítésének ellenőrzését. Azóta 2020 második félévig összesen 291 eljárás ellenőrzése zajlott le, és ezt a tevékenységet, valamint az esetleges jogsértések felderítését idén tovább kívánjuk erősíteni.
Dr. Kovács László, 2020. áprilisa óta a Közbeszerzési Hatóság elnöke, előtte három évig a szervezet főtitkáraként dolgozott. Több mint tizenöt éve foglalkozik közbeszerzésekkel. Közbeszerzési pályafutását ügyvédi irodában kezdte, ezt követően dolgozott a Közbeszerzési Hatóságnál, illetve jogelődjénél a Közbeszerzések Tanácsánál mint jogi tanácsadó, később mint szakmai tanácsadó, végül mint a Jogi Főosztály vezetője.
