A tavalyi árváltozások során kialakult átlagár-ranglista vidéken sem tartalmaz nagy meglepetést: a megyék között továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 364 ezer forintos átlagos négyzetméterárral és még Pest, Hajdú-Bihar és Vas megye van 300 ezer forintos négyzetméterár felett. Míg 2018-ban még hat megye nem érte el a 200 ezres szintet, tavaly már csak három maradt ez alatt. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, éppen átlépve a százezres árszintet.
Csakúgy, mint az árváltozásnál, természetesen az árszintnél is erős a kapcsolat a megyék és megyeszékhelyeik között. A látványos kivétel ezúttal is Somogy, ahol a forgalom továbbra is jelentős részét adó Balaton-parti települések víz közeli ingatlanjai átlagosan jóval drágábbak a kaposvári árszintnél. A megyeszékhelyek ársorrendjének élbolya az elmúlt egy évben jelentősen átrendeződött. Míg 2018-ban még Győr volt a legdrágább megyeszékhely, tavaly már Debrecen (409 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, egyedüliként a 400 ezres szint felett), miközben Győrt Veszprém, Székesfehérvár és Kecskemét is megelőzte. A sor másik végén változatlanul Salgótarján áll, először átlépve a százezres limitet (115 ezer Ft/m2).
A 2019-ben eladott lakóingatlanok átlagárát mutatja járásonként a következő ábra. Ezen jól látszik, hogy 18 járás átlagára haladja meg az 500 ezres szintet, és további 24 a 340 ezer forintos négyzetméterárat (sötétbarna színezés). A legdrágább 18 közé budapesti kerületeken kívül a Balatonfüredi (512 ezer Ft/m2), a Budakeszi (509 ezer Ft/m2) és a Siófoki (501 ezer Ft/m2) járás jutott be. A 340 ezer feletti kategóriába Budapest, Pest megye és a Balaton-part mellett (a fentieken kívül még a Fonyódi járás) még a Debreceni, Soproni, Székesfehérvári, Kecskeméti, Győri, Veszprémi és Gárdonyi járás került be.
Egyetlen járás átlagára marad 50 ezer forintos négyzetméterár alatt, és további 32 járásé nem érte el a százezret, (legvilágosabb színezés), és ebből csak 8 dunántúli. A legtöbb járás ebben a kategóriában észak-magyarországi (6 Borsod-Abaúj-Zemplén és 4–4 Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Heves megyei).
AZ ORSZÁGOS ÁTLAGÁR TAVALY 399 EZER FT/M2 VOLT, A FŐVÁROS NÉLKÜL SZÁMÍTOTT 271 EZRES VIDÉKI ÁTLAGHOZ PEDIG A PAKSI JÁRÁS ÁLL LEGKÖZELEBB.
Budapesti lakásárak
A budapesti árakkal egy korábbi cikkünkben már részben foglalkoztunk, de hogy teljes legyen a kép, most ezt is megnézzük részletesen. A megelőző évinek nagyjából csak a fele mértékű, 2019-ben 13 százalékos árnövekedés után
A FŐVÁROS V. KERÜLETE MÉG MINDIG MESSZE VEZETI A BUDAPESTI ÁRRANGSORT 979 EZER FORINTOS ÁTLAGOS NÉGYZETMÉTERÁRRAL.
Ehhez képest a második legdrágább kerület átlagára nem éri el a 800 ezer forintot. A 700 ezres szint fölé még a II., VI., XII., XI. és VII. kerületek jutottak. A másik végletet, 450 ezres átlag alatt a XXIII., XX. és XXI. kerületek adják.
Az alábbi térkép legsötétebb színezése azt a 17 irányítószám-körzetet jelöli, ahol az átlagár tavaly meghaladta a 800 ezer forintot négyzetméterenként. Ezek döntően pesti belvárosi körzetek; az V. kerület teljes egészében ide tartozik. A legdrágább körzet hagyományosan a 1014-es (Budai Vár): tavaly itt hajszállal átlépte az 1,3 milliós szintet az átlagos négyzetméterár. Az V. kerület még azzal emelkedik ki, hogy a legolcsóbb körzetében (1053) is közel 870 ezres átlagáron keltek el a lakások.
