Vásárosnamény – Tisza. Nincs még egy folyó, mely hol méltóságteljes, lassú kanyargásával, hol zabolátlan rohanásával oly mélyen beásta volna magát a magyar ember szívébe. Azt mondják: „Ki a Tisza vizét issza, annak szíve vágyik vissza.” És igaz lehet a mondás, hiszen nagy költőink közül Petőfi Sándor, Juhász Gyula lelkét is megérintette a folyó egyedülálló hangulata, de az itt élő nép is számtalan dalban, mesében örökítette meg a szőke Tisza szépségét, ártéri erdőkkel kísért szalagját, morotváinak rejtélyes lakóit. Mondják azt is, a Tisza lágy és szeszélyes akár egy asszony, így hát nem is lehet másként bánni vele: szeretni kell, de óvni is, hogy vize az utánunk jövőket is hűsítse, halai táplálják unokáinkat és lelkük hazatalálhasson a békés tiszai tájban, legyen az az év bármelyik időszaka. A jégzajlás az a jelenség, midőn valamely folyóvíz úszó jégdarabokat visz magával. A jégképződés a sekélyebb helyeken és a partszéleken szokott leghamarabb megkezdődni, hol a folyás sebessége legkisebb. Állandó hideg mellett az érintkező jégtáblák összefagynak, míg végre a jég valahol (leginkább kanyarodásokban, szigeteknél, hidak fölött stb.) megáll.
[slideshow_deploy id=’95962′]
Minthogy az ily módon, néha élivel fölfelé fordult táblákból keletkezett jégburok igen erős súrlódást okoz: ez a vízfolyást annyira meglassítja, hogy a vízállás több méterrel is fölemelkedik. Néha a föláradt víz a jég tetején folytatja útját, amikor egy második jégpáncél is képződhetik a folyón. Gyakoribb eset azonban, hogy a megállt jégtáblák fölött lévőeket az áradó víz egymás hátára tolja vagy élivel fölforgatja s ily módon maga elé egy folyton növekvő torlaszt készít. Az ilyen jégtorlódások következése rendesen kártékony árvíz szokott lenni; mígnem a növekvő víznyomás keresztül töri v. fölemeli a torlaszt s így maga-magának csinál utat. Ha azonban a torlasz nem enged, a víz kénytelen két oldalt a partokon keresztül venni útját. Ilyenkor megtörténik az is, hogy a folyó egész új medret váj magának. Leginkább a közepes esésű folyóknál lép föl kártékonyan; a csekély esésűeknél, mint például a Tisza, ahol nincs semmi jelentősége ennek – írja a Pallas Nagylexikon. Tovább erősödött a jégzajlás a Tiszán, Vásárosnaménynál illetve növekedett a folyón az állójeges szakaszok hossza a hideg idő miatt. Ezen természetes természeti jelenség bámulatba ejtő csodával kecsegtet mindazok számára, akik a torkolat egyedülálló szépsége mellett, e téli csoda látványában is szeretnének gyönyörködni.
