Húsvétkor is szigorúan be kell tartani a koronavírus-járvány elleni védekezésért hozott szabályokat – közölte Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a közrádióban.

Fotó: MTI Fotó / Koszticsák Szilárd

Avédőoltás nem jelent teljes védettséget, csak a betegség súlyos lefolyását előzi meg, ezért akkor se szabad közösen ünnepelni húsvétkor, ha egyes rokonok be vannak oltva – mondta el az elején legfontosabb intelmét Szlávik János.

Ez az érték oltásonként változó: A Pfizer vakcinájánál a teljes védettség kialakulása a második oltás után legalább 7 nappal alakul ki, a Moderna és a Szputnyik esetében a második dózis után 14, a Sinopharm esetében 28 nappal később. Az AstraZeneca esetében a második adag utáni 15. nap körül.

Néhány hét múlva, az átoltottság növekedésével már várhatóan fel lehet lélegezni, addig „mindenki tartson még ki egy kicsit” – kérte az embereket az interjúban.

Beszélt arról is, hogy a járvány kezdetén úgy gondolták, hogy a kismamákra nem veszélyes a vírus, de mára már tudják, hogy az anyákra a várandósság alatt is veszélyes, hiszen sokan kerültek közülük kórházba, lélegeztetőgépre. A védőoltás ezért már Magyarországon is elérhető a kismamáknak, őket a Pfizer- és a Moderna-vakcinával oltják a várandósság második és harmadik harmadában – mondta Szlávik János.