Nem múlt el nyomtalanul a lezárások hatása a magyar munkahelyeken: rengeteg dolgozó nem tudta a járvány terjedésének meggátlása érdekében hozott intézkedések miatt ellátni a feladatait.
Így kényszerültek rengetegen 2020-ban máskor kivenni a tervezett szabadságaikat, fizetetlen szabadságra menni. A táppénzes napok száma szintén csak feltornászta a statisztikákat. Mutatjuk, milyen mértékű volt a munkahelyi távollét a járvány alatt.
A koronavírus járvány hatása a gazdaságra és a munkaerőpiacra elkerülhetetlen volt 2020-ban, azonban a visszatekintő statisztikákból csak most kezd körvonalazódni, pontosan milyen mértékű visszaesés is történt. Ahhoz, hogy megakadályozzák a vírus terjedését a kormányok Európa-szerte elrendelték a szociális távolságtartást és egyes szektorok leállását. A #maradjotthon kampány alatt számos munkahelyen kényszerszünet, -szabadságolás kezdődött, illetve tömegesen vezettek be home office-t is.
A járványhelyzet lassú enyhülésével fokozatosan nyitottak újra a gyárak, irodák, a dolgozók próbálták ledolgozni a hátrányt, amit a munkából való távollét ideje alatt felhalmoztak. Ez pedig nem lehetett kevés, hiszen a legfrisebb statisztikák szerint az EU-ban, ahogy Magyarországon is, rengetegen kényszerültek a járvány alatt „szünetet tartani”. A korábbi évekre jellemző volt, hogy nyáron vannak a legtöbben távol a munkahelytől, illetve a karácsonyi időszak mutatott még kiugró értékeket. Látva azonban a heti bontású statisztikákat a 2020-as évből, megállapítható, hogy a járvány miatt rengeteg dolgozó nem tudta végezni a munkáját:
A 11. héttől kezdődő kiugrás egyértelműen a járvány hatása, és a távolléti hullám nyárra tudott lecsökkenni, majd a nyaralások időszakában majdnem ugyanannyian voltak távol a munkából, mint a vírus első hulláma alatt. A 11-24. hét között jelentett távollétek száma mind az EU-ban, mint hazánkban kivételes mértékű volt. Míg hogyha megnézzük a 2015-2019 között ugyanezeknek a heteknek az átlagát, láthatjuk, hogy a nyári hónapokban jelentett távollétek egy normál évben is alig haladták meg a 2020-as szintet.
Még jobban illusztrálja a járvány okozta távollétek mértékét Magyarországon az alábbi ábra, amelyen látszik, milyen kiugró összességében a tavaszi időszak: meghaladja bármely korábbi év nyári időszakát az elmúlt évekből. Ugyanakkor a nyaralások sem maradtak el 2020-ban.
Az is biztos, hogy rengeteg dolgozó esetében, ha nem tudja a járvány miatt ellátni a munkahelyi feladatait, nem is jöhetett szóba más megoldás, csak a fizetés nélküli szabadságolás. Így annak ellenére, hogy a munkahelyük megmaradt, rengeteg dolgozó kerülhetett nehéz anyagi helyzetbe a járvány következtében. A statisztikák pedig még nem teljesek: az őszi lezárások, vendéglátóhelyek bezárása, boltok nyitvatartásának korlátozása még nem számszerűsíthető. Ezek a lezárások pedig a mai napig rengeteg munkavállalót érintenek.
