Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Rossz hírt kaptak a zártkertek tulajdonosai, háromszorosára nő ez a járulék


Manapság a zárkert, mint fogalom már csak a köznyelvben, illetve pár tulajdoni lapon maradt fenn. Napjainkban nagyjából 150 ezer ember él ilyen és ehhez hasonló, bizonytalan jogi státuszú ingatlanban. Meg lehet ezt változtatni, azonban alaposan a zsebébe kell nyúlnia annak, aki élni kíván ezzel a lehetőséggel, hiszen januártól háromszorosára növekedett a földvédelmi járulék – írta meg az Index. Cikkükben hozzátették, hogy egy átlagos méretű ingatlan és föld esetében az átminősítés több százezer forintot jelenthet a tulajdonos számára.

Mi a zártkert?

A zártkert fogalmát a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény határozta meg:

„Zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része. A zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata – a belterületen kívül – ott állandósuljon.”

Ezt a törvényt 1987-ben hatályon kívül helyezték, majd 1994-ben megváltoztatták. Ez azt jelenti, hogy ami korábban zártkertnek minősült, az ma már külterületi földnek számít. Ehhez hozzátartozik, hogy még ma is bőven akad olyan tulajdoni lap, amelyen az ingatlanok zártkertként vannak nyilvántartva. A legtöbb helyen viszont az akkori zártkerteknek kertes mezőgazdasági terület ma már településrendezési besorolást kaptak.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 2015 közepétől egészen 2017 végéig díjmentes lehetőséget adott azoknak a tulajdonosoknak, akik zártkerti ingatlannak rendelkeznek. Ez egyszerűsített eljárást jelentett, aminek keretein belül kivonhatták a földjüket a művelés alól.

Természetesen zártkertek átminősítésére 2024-ben is lehetőség van, azonban csak akkor, ha a termőföld az átlagosnál rosszabb minősítésű, a tulajdonos pedig megfizeti a háromszorosára emelkedett földvédelmi járulékot.

Mindennek megvan az ára

Idén január 21-től drasztikus költségnövekedést jelentettek be. Még 2023 decemberében az Országgyűlés módosította azt a földtörvényt, amely háromszorosára emelte a földvédelmi járulékot.

Ezt akkor az alábbiakkal indokolták:

„A földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság mértéke tíz éve változatlan összegű, az időközbeni inflációt nem követte. Annak érdekében, hogy a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság a termőföld védelmével kapcsolatos szerepét változatlanul be tudja tölteni, indokolt a mértékük megemelése a jelenlegi árszínvonal figyelembevételével.”

A termőföld végleges, más célú hasznosításáért az igénybevétellel érintett termőföld aranykorona-értéke, illetve a törvényben szereplő táblázat szerinti szorzatának megfelelő forintösszeget kell földvédelmi járulékként fizetni. Ennek minimális összeget 60 ezer forint. Ez azt is jelenti, hogy egy átlagos nagyságú zártkert esetében az említett összeg akár több százezer forintot is jelenthet. A tulajdoni lap első részén található a minősítési osztály, valamint az aranykorona-érték, így bárki könnyen kiszámolhatja, hogy mennyit kellene fizetnie a módosításért.

Mi történik ilyenkor?

Abban az esetben, ha a zártkertet kivonják a művelés alól, akkor az zártkerti művelés alól kivett területként szerepel majd a nyilvántartásban. Fontos megemlíteni, hogy ezt követően az ingatlan továbbra is külterületnek minősül, az értékesítése viszont jóval egyszerűbbé válik, persze mivel még gazdasági épületnek tekinthető, így a legtöbb bank nem ad rá lakáshitelt sem.

Mi történik az elhagyatott földekkel?

A törvénymódosítás a járulékemelés mellett arra is kitér, hogy mi történik a nem hasznosított, elgazdisodott és becserjésedett zártkerti területekre. Ezek sokszor jelentősen megnehezítik a szomszédos telkek tulajdonosainak az életét. Éppen ezért annak érdekében, hogy ezek minél nagyobb arányban hasznosítva legyenek, a törvény egy megerősített jelzőrendszert vezet be. Ez azt jelenti, hogy feljogosítják az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, hogy az említett zártkerti ingatlannak minősülő termőföldeknél a művelési kötelezettséget, valamint a gyommentesítés elmulasztását jelezze az ingatlanügyi hatóságnak.

Amennyiben ez a jelzés megtörténik, a hatóság a hasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt eljárást indíthat a tulajdonos ellen. Ha viszont a földhasználó a területet engedély nélkül más célra hasznosítja, akkor a jegyző szintén élhet a jelzés jogával, ilyenkor szintén eljárás indíthatnak.

Napjainkban a legtöbb zártkerti ingatlan Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Pest, Zala, valamint Baranya vármegyében található. Ezeken a területeken a legtöbb esetben a busz sem közlekedik, közvilágítás sem nagyon van, ahogy vezetékes gáz is csak ritkán. Akik ott laknak, mégis szeretik ezt az életet, mert függetlenebbnek érzik magukat.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük