Kétmillió felett az éves pótdíjak száma, érdekes, hogy milyen rendszámmal közlekednek a legtöbben útdíjfizetés nélkül.
„Általánosságban gyakori, hogy egyazon jármű esetében akár 15-20 darab pótdíjeset is keletkezik, extrém esetben előfordult már ennek a többszöröse is” – válaszolta a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) a Vezess kérdésére, hogy mennyi volt a legtöbb pótdíj ugyanazon a járművön az elmúlt években.
A NÚSZ szerint az ilyen szélsőséges eseteknél – amelyek gyakorlatilag útdíjfizetés nélküli rendszeres úthasználatot jelentenek – „a háttérben mindig egyéb jogszerűtlenség is mutatkozott”. Például lopott volt az autó, közben lehet, hogy ráadásul külföldről indítottak rá körözést, emiatt ezekben az ügyekben már nem is az útdíjfizetési szolgáltató járt el, hanem egyéb hatóságok. Jellemzően a rendőrség vagy a NAV.
Meglehetősen magas a fizetés nélkül utat használó ügyeskedők aránya, ugyanis az évente jellemző 14,5-15 millió eladott matrica mellett 2,2-2,4 millió darab pótdíjazást indít a rendszer.
A pótdíjas esetek (külföldi-belföldi együttesen) „főként a D1 kategóriához kapcsolódnak” a NÚSZ szerint, ami nem is meglepő, hiszen eleve ebből adják el a legtöbbet. Az összes matrica-kategóriát nézve tavaly értékesített 14,87 millió darab jogosultságból 12,97 millió volt személyautós, vagyis D1.
A Vezess kérdésére a szolgáltató elmondta, „a pótdíjesetek nagyságrendileg 60 százalékban külföldi rendszámos járműhöz kapcsolódtak, ez havi viszonylatban 5-10 százalékos eltérést is mutat a szezonalitásból adódóan”.
