Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

OTP Bank: Túl sok készpénzt tart otthon a magyar, el kellene törölni az ingyenes készpénzfelvételt


Ismertette friss, 2021-re vonatkozó Öngondoskodási Indexét az OTP Bank, ebből kiderül, hogy valamelyest javult a magyarok öngondoskodási hajlandósága, de készpénzt még mindig sokan tartanak otthon. Kovács Antal, az OTP Bank Retail Divíziójának vezetője úgy véli, ha eltörölnék az ingyenes készpénzfelvételt itthon, az sokat segíthetne a készpénztartás visszaszorításában. A felmérésből kiderül az is, hogy a magyarok továbbra is az államtól várják a nyugdíjas megélhetésük biztosítását.

Az OTP Bank 2021-es Öngondoskodási Indexének főbb eredményeit Kovács Antal vezérigazgató-helyettes, OTP Bank Retail Divíziójának vezetője ismertette:

  • Tíz éve jelenik már meg az OTP Öngondoskodási indexe, 1500, bankszámlával rendelkező, 18-70 év közötti magyart kérdeztek meg, ebben a metódusban az elmúlt években nem változtattak.
  • Az index visszatért a 2019-es szintre idén, a megtakarítással rendelkezők aránya 40% volt a válaszok alapján, ugyanakkor a magyar lakosság egyhetede rendelkezik csak értékpapír-számlával.
  • Tavaly a megkérdezettek 35%-a mondta azt, hogy az anyagi helyzete romlott a járvány miatt, de idén ez az arány 27%-ra csökkent. Javult azok aránya is, akik úgy érzik, hogy jobb helyzetben vannak most, mint a járvány előtt.
  • Azon háztartások többségében, ahol csökkent a jövedelem a járvány miatt, sikerült kijönniük a pénzükből a kiadások visszafogásával.
  • Nőtt ugyanakkor azok aránya, akik a járványhelyzet miatt fontosnak tartják azt, hogy legyen otthon készpénzük.
  • Az idei első három negyedévben rekord szintre nőtt a magyar lakosság megtakarítási állománya az MNB szerint, az OTP felmérése szerint sokan vannak, akik jelenleg többet költenek egyes területen, mint a járvány előtt, de jelentős részük szerint ez a megnövekedett költés inkább a megemelkedő árak miatt van. Tehát a háztartásokra nem nagyon jellemző a „bosszúköltés”, az elmaradt élmények és tevékenységek miatt bepótolt költés.
  • A járványügyi korlátozások miatt a megtakarítók több mint fele nem tervezi felélni a megtakarításait, elindult tehát a tücsök irányából a hangya irányába a lakosság. A legtöbben életbiztosítást, lekötött betétet vagy nyugdíjmegtakarítást terveznek ebből az összegből.
  • Nem kerültünk közelebb a nyugdíjparadoxon feloldásához: 35% csak az állami nyugdíjra alapoz, 63% szerint viszont ez a nyugdíjban való megélhetésre nem lesz elég. Több mint 70% szerint az állam feladata lenne megoldani a nyugdíjasok megélhetését, a válaszadók negyedének viszont ötlete sincs, miből fog megélni nyugdíjas éveiben.
  • Magyarország nemzetközi összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el a megtakarítási ismeretek alapján, de abban sereghajtók vagyunk, hogy miképpen takarékoskodunk, mit teszünk ezért. A szakember szerint erősíteni kellene a lakosság körében azt a hozzáállást, hogy mindenki saját maga tegyen anyag biztonságáért.

Dúll Andrea környezetpszichológus az előadást követő beszélgetésben elmondta, hogy nem egyszerű az embereket edukálni, pénzügyileg tudatosság tenni. Az attitűd egy komplex viszonyulás, ami három komponensből áll: az egyik a racionális, a gondolkodási komponens. Ott van még a viselkedés és az érzelem is. Legtöbbször a gondolkodási komponenst szokták megcélozni, de a másik kettő is legalább annyira befolyásolja, hogy viszonyulunk dolgokhoz. A kutatások szerint ez a három komponens sosem dolgozik együtt (pl. tudják, de nem szeretik, stb.). Hosszú idő kell ahhoz, hogy a pénzügyi tudatosság változzon.

Kovács Antal szerint reményt keltő, hogy a fiatalok pénzügyi tudás iránti vágya erőteljes és jóval edukáltabbak is a pénzügyek terén. A digitális csatornákon velük hatékonyan lehet kommunikálni.

A készpénztartás kapcsán kiemelte annak óriási társadalmi költségeit is. Bár ösztönzik a készpénzkímélő fizetési megoldások terjedését itthon kormányzati oldalról, de

SOKAT SEGÍTENE, HA ELTÖRÖLNÉNK AZ INGYENES KÉSZPÉNZFELVÉTEL LEHETŐSÉGÉT.

Ez nagyban vissza tudná szorítani az otthon tartott pénz mennyiségét, végső soron pedig jót tehetne a megtakarítási hajlandóságnak is.

Dúll Andrea hozzátette, hogy az emberekben megvan az a hit, hogy aki jól él és rendszeresen dolgozik, az a nyugdíjas éveiben is meg fog tudni élni. Szerinte nagy remény van abban, hogy a fiatalok visszaedukálják az idősebbeket, és ez pozitívan hathat a készpénztartás visszaszorítására.

Kovács Antal egy, a bankbetétek kamatára vonatkozó újságíró kérdésre elmondta, hogy nagyon sok országban negatív kamatok vannak még, tehát az embereknek fizetniük kell azért, ha bankban helyezik el a pénzüket. Az idén beáramló pénz több mint fele látra szóló betétben van a pénzintézetnél, azon dolgoznak, hogy ebből a pénzből minél többet fordítsanak át kamatozó betétekbe vagy állampapírokba. Szerinte nem az a kérdés, hogy 0,2 vagy 1,2% a kamat egy betéten, hanem, hogy sikerül-e a nem kamatozó pénzt kamatozó megtakarításokba átforgatni. Úgy véli, hogy nem lenne nagyobb motiváló erő a lekötött betétekre vonatkozó kamatok emelése arra, hogy többen helyezzék át ebbe a konstrukcióba a látra szóló betétekben lévő összegeiket.

/www.portfolio.hu/